Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

4. füzet - Markó Elek: A BELVÍZ SZIVATTYÚTELEP TERVEZÉS 25 ÉVE

A belvíz szivattyútelep tervezés 25 éve 573 csökken, a vesztesége megnövekszik és a vízszint-különbség hatására olyan nagy nyomaték keletkezik a szerkezet közepén, hogy a tartóváz behajlik vagy eltörik. A szívóoldali elzárás teszi lehetővé a szívóakna gyors víztelenítését szerelés, javítás vagy ellenőrzés esetén. Az elzárás acélszerkezetű tokban csúszó táblákból, fogaslécből és mozgatóberendezésből áll. Utóbbit egyre gyakrabban villanymotorral működtetik. Az elzárás elhelyezése szempontjából két alapvető típus alakult ki : három-, illetve négy oldalon záró kivitel. Az előbbi a szívócsatorna elején, az utóbbi a szívóaknához csatlakozó szakaszon alakítható ki. A zsiliptáblák gyártásánál, szállításánál és szerelésénél különös gonddal kell ügyelni arra, hogy deformációk ne következzenek be. Vízzáróság szempontjából a terv szerinti beépítés és a szabályozható ékek beállítása fontos feladat. Meg kell említeni, hogy a jól méretezett mozgatóberendezést nem pótolja a Tirfor típusú drótköteles kézi cmelőberendezés, mert nehezen kezelhető, nem megbízható gyártmány és rövid idő alatt tönkremegy (Békés III. szt.). A belvíz szivattyútelepeken alkalmazott „csőszivattyú"-család két fő szerkezeti megoldásban készül: fix lapátszögre beállított szárnylapátozású propeller szivattyúként, valamint üzem közben állítható lapátozású szivattyúként (Fiizv 1963, Simonfai 1965). Az üzem közben is állítható lapátozású szivattyú csak 700 mm vagy ennél nagyobb csonkátmérő esetén készíthető, szerkezeti adottságok (üreges tengely, vonórudazat, stb.) miatt. A szivattyú vízszállítása a lapátállítás révén a névleges érték 50%-ig is csökkenthető lényeges hatásfok romlás nélkül. Ezért ez a szivattyútípus a nagy vízhozam-ingadozású főcsatornák torkolatánál egyúttal energiatakarékos üzemet is biztosít. Maximális manometrikus szállítómagasságuk kb. 3-8 m közötti, 8- 12%-os hatásfokváltozás mellett. Az állítható lapátozás a szivattyú indítási viszonyait is kedvezően befolyásolja (minimális lapátszög, minimális teljesítmény-igény). Az állítható lapátozású szivattyú fenti előnyeivel szemben áll a szerkezet bonyolultsága. Emiatt gondos gyártást, beállítást, szabályozást és fokozott karbantartást igényel. Az újabb típusoknál a gyakorlat igazolta, hogy a géphiba valószínűsége növekedett. A fix lapátozású propeller-, vagy az újabban tért hódító félaxiális lapátozású szivattyú kevésbé kényes szerkezetű, ritkábban kell karbantartani, ezzel szemben hatásfok görbéje „csúcsos" (a névlegestől eltérő vízszállításnál viszonylag gyorsan csökkenő) és szabályozhatósága is korlátozott (fordulatszám változtatással). Az egyszerűbb kivitelű, elsősorban mezőgazdasági felhasználásra kialakított PT szivattyútípus is fejlődésen ment keresztül. Utóda a korszerűbb, jobb műszaki jellemzőjű AGRO szivattyúcsalád. A ferde tengelyelrendezésű szivattyúkkal felszerelt telepek próbaüzeménél tapasztalt konstrukciós hibákat a gyártó cég fokozatosan kiküszöbölte és így a győrsövényházi szivattyútelepnél (3. áhra) a korábbi üzembehelyezési nehézségek már nem jelentkeztek. A szivattyúk és szerelvények szereléséhez egy vagy két főtartós híddarut használnak (3 12 t terhelésre méretezve), mely a vasbeton keretekkel egybe betonozott darutartó gerendákon mozog. A daru mozgatása lehet kézi. de villamos úton is megoldható. A szivattyúk nyomócsövébe, a szivattyú és a tolózár közé önműködő zárószerkezetet, csappantyút építenek be, a szivattyú leállásakor kialakuló vízvisszaáramlás megakadályozására. A csappantyúk feladatukat azonban csak akkor tölthetik be. ha a zárótányér az üzem közben elfoglalt egyensúlyi helyzetéből a szivattyú leállásakor a csökkenő vízszállítással egyidejűen késedelem nélkül zárási irányban mozdul el. Ezt a záró tányér karjára felszerelt ellensúllyal lehet megvalósítani, ez azonban nyilvánvalóan helyi ellenállás növekedésére vezet. A minimális helyi veszteség és a szabatos, nyomásemelkedés és beszorulásmentes csendes zárási folyamat elérése csak látszólag ellentétes igény, melynek felismerése, a kölcsönhatás tisztázása és a megfelelő műszaki megoldás kialakítása nem volt problémamentes ( Pattantyús 1951). A kis excentricitású csappantyú zárási folyamatának megindításához (külső) ellensúly szükséges. Az ellensúly