Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
4. füzet - Markó Elek: A BELVÍZ SZIVATTYÚTELEP TERVEZÉS 25 ÉVE
A belvíz szivattyútelep tervezés 25 éve 565 CCF öntött szivattyúház, lixlapátozás, ferde tengelyelrendezés, régebbi jelölés : CsF: KCF mint előbb, de állítható lapátozás, régebbi jelölés: CsFÂ: CCK - függőleges tengely, fix lapát, kihúzható belső rész: KCK - mint előbb, de állítható lapátozással ; С LT. CLW könnyített, hegesztett szerkezet, fixlapát, függőleges tengely; KLT. KLW mint előbb, de állítható lapátozás: DIMPT, EPT, ELCSO. AGRO mezőgazdasági átemelő szivattyú, fix lapátozású, függőleges tengelyű; MLP félaxiális lapátozású. függőleges tengelyű szivattyú; ECSK félaxiális lapátozású, vízszintes tengelyű, hordozható gépcsoport (VÍZGÉP gyárt* mány); PVÁ axiális lapátozású, függőleges tengelyű szivattyú (VÍZGÉP gyártmány). A típusjelt követő szám a nyomócsonk átmérőjét jelenti mm-ben. Összegezve a fentieket az átlagos kapacitás 350.7 m'/s/110 db = 3,2 m'/s/db. A viszonylag kis érték a 83 belvízrendszer meglévő adottságaiból származik.) 2. Altalános megállapítások A belvízrendszerek, ezeken belül a kb. 243 öblözet fajlagos kiépítettsége még elég nagy szórást mutat (OVF 1961 ). A szórás továbbra is megmarad a területek eltérő mezőgazdasági értéke miatt, de a fajlagos kiépítettség foka állandóan emelkedik. Az élelmiszertermelés növelése következtében a mezőgazdasági területek egyre értékesebbé válnak, ezért a belvizek gyors levezetése és a talajvíz optimális szinten tartása a jövőben még nagyobb figyelmet érdemel. Az OVH hosszú-, közép- és rövid távlatú terveiben a belvízrendszerek fejlesztése állandóan szerepel. Meg kell jegyezni azonban, hogy a meglevő szivattyútelep össz-kapacitást hatékonyabban is ki lehetne használni, ha az üzemi kezelésben levő belvízcsatornák fenntartására legalább annyi gondot fordítanának, mint az állami kezelésben lévő közcélú és helyi érdekű belvízcsatornák fenntartására. Ellenkező esetben az öblözetekben összegyűlt viza talaj felszínéről akkor sem távolítható el. ha az érintett területen lévő összes szivattyú kapacitás 24 órás üzemet tart. A belvíz-szivattyútelepek komplex tervezési szemléletébe egyrészt beletartozik a rendszer egészét érintő kérdések mérlegelése (kiépítettség foka. főcsatornák méretezése, szivattyútelep nagysága, telepítési hely, max. és min. szállítandó vízhozam, üzemelési idő, automatizáltság foka, stb.). másrészt a telep konkrét kialakítása (a szivattyúház építési technológiája, az alapozás módja, gépek típusa, nagysága, száma, energiaellátás megoldása, a szívó- és nyomóoldal kialakítása, gépészlakás, közlekedés. stb.). A minden igényi kielégítő terv ennek következtében csak a beruházó, üzemeltető és a tervező szoros együttműködésével valósítható meg (OVF VIZITERV 1964). A belvíz-szivattyútelep mindig az öblözet legmélyebb pontján épül. ritkán település közelében. Megközelítésére rendszerint az árvédelmi töltés szolgál, aminek csak rövid szakaszai vannak burkolattal ellátva. Az üzemelés időszaka zömmel az év első három hónapjára esik. ebből tekintélyes óraszámú üzemnél számolni kell a zajló jég levonulásával. A nagyobb csatornákon a hóolvadási időben nem ritka jelenség a gyökerestől kidőlt úszó fa, melyet a gerebről el kell távolítani a károk megakadályozása érdekében. A mezőgazdaságban újabban alkalmazott repülőgépes műtrágyázás következtében a csatornák régebben tiszta vízfelületén vastag zöld alga, békalencse, hínárból álló növényi szőnyeg alakul ki, mely az üzem megindulása után azonnal rázúdul a szívóoldali gerebekre és ott nem megengedhető vízszint különbséget okoz. A szivattyútelepek beruházási költsége egyenként 20 60 millió Ft-ra becsülhető és a nagy darabszám miatti jelentős állóeszköz érték felügyelet nélkül nem hagyható. A fentiekben leírt üzemi esetek azonnali beavatkozást kívánnak és ezért is szükséges a gépész jelenléte. Ezt pedig csak a helybenlakással lehet megoldani a technikai színvonal jelenlegi állása mellett. A tervezés főbb alapeseteit. melyek a gyakorlatban ismételten jelentkeznek, négy pontban lehet összefoglalni :
