Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

4. füzet - Goda László és Szlávik Lajos: A VÍZRAJZI SZOLGÁLAT HELYZETE ÉS FELADATAI

558 Goda L. és Szlávi к L. 4. Összefoglalás A magyar vízrajzi tevékenység közel évszázados fejlődés eredményeként alakult ki. A tevékenység összetétele igen heterogén, mind a különböző hidrológiai elemek idősorának hossza, mind az alkalmazott berendezések és módszerek színvonala, mind a szolgáltatott adatok minősége szerint. A vízrajzi munka a hetvenes évek közepéig centralizált szervezésű tevékenység volt. A központosított szervezés előírások nélkül is elősegítette az egységes szemlélet biztosítását, a gyakorlat, a megszokás, a munka egészéért érzett felelősség az időközben jelentkező nehézségeken is átsegítették a vízrajzi munka művelőit. Ugyanakkor a fejlődés megkövetelte a vízrajzi tevékenység szélesebb alapokra helyezését, a vízügyi igazgatóságok bevonását, a tevékenység decentralizálását, amely 1976-ban kezdődött és folyamata a VI. ötéves tervben befejeződik. A munka feltételrendszere megváltozik. Ugrásszerűen megnő a csatlakozási pontok száma. Minthogy a vízrajzi csoportok létszáma alacsony, a munka minőségének meghatározásában jobban érvényesül a személyi tényező. Fennáll a veszélye az egész tevékenység heterogén jellege fokozódásának. Ebben a helyzetben a tapasztalat, a gyakorlat hatását a különböző előírások hivatottak pótolni. A továbbiakban semmi sem bízható a megszokásra, a szervezet önszabályozó mechanizmusára, a tevékenységet szabályozni kell. Szabályozás nélkül a decentralizálás előtti aránytalanságok is hatványozottan mutatkozhatnak meg és tetézve a decentralizálás okozta nehézségeket a vízrajzi tevékenységben súlyos hiányosságok jelentkezhetnek. A problémákkal egyidejűleg természetesen számolni kell a vízrajzi adatok iránti igények megnövekedésével is. A két feladat egyidejűleg történő megoldása nem lehetetlen még napjaink gazdasági nehézségei között sem. A vízgazdálkodás és az egész népgazdaság vízrajzi információigényét az évtized végén a jelenleginél egyöntetűbb és egyidejűleg magasabb szinten kell kielégíteni. Ennek érdekében biztosítani kell a Vízrajzi Szolgálat hatékony működéséhez szükséges feltételeket mind szakmai, mind szervezési (jogi) vonatkozásban. Szakmai jellegű fejlesztések a törzsállomások hálózatát minden egyes elemre ki kell dolgozni; - elő kell segíteni a körzetesített adatgyűjtés kiszélesítését (adattárolós berendezések beszerzése révén); - sürgősen anyagi fedezetet kell biztosítani a vízrajzi észlelések díjazására, a tiszteletdíjas észlelői rendszert ki kell váltani; - a mérőhelyek felülvizsgálata és átalakítása révén növelni kell a vízhozamadatok pontosságát ; a műszerellátás és műszerkarbantartás egységes szervezetét ki kell alakítani; - a vízrajzi tevékenység teljes területén meg kell gyorsítani a módszertani munkákat és el kell érni a folyamatok standardizálását; érvényt kell szerezni a mérés és az adatfeldolgozás egységesítésére irányuló VMS-ek előírásainak; az adatfeldolgozásban általánossá kell tenni a gépi számítástechnika alkalmazását; meg kell gyorsítani az adatáramlást; - egységes (központi és területi) adattárolási rendszert kell kidolgozni és bevezetni; kiemelt jelentőségűnek kell tekinteni a vízrajzi tevékenység technikai feltételeinek központi koordinációját; - ki kell dolgozni a hidrológiai tájékoztatás és előrejelzés központi és területi feladatait; az Országos Vízjelző Szolgálat napi rutinmunkáját és az árvízi előrejelzési tevékenységet gépre kell vinni. Ehhez megfelelő számítástechnikai bázist kell létrehozni; biztosítani kell a vízrajzi kutatási-fejlesztési témák műveléséhez szükséges eszközöket.