Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

4. füzet - Goda László és Szlávik Lajos: A VÍZRAJZI SZOLGÁLAT HELYZETE ÉS FELADATAI

548 Goda L. és Szlávi к L. kenységet meghatározó szabályozó rendszerrel. Különös mértékben vonatkozik ez a hálózat fo­lyamatos karbantartására, fenntartására. 2.24. A technikai feltételek. A magyar vízrajzi műszerellátást az elmúlt évtizedek alatt sajá­tos kettősség jellemezte : a hazai szakemberek között időről időre akadtak olyan kísérletező ked­vű mérnökök, technikusok, akik az igények kielégítésére új műszert, berendezést állítottak elő. (Hajós-féle sebességmérő, Károlyi-féle hordalékfogó, Fazekas-féle párolgásmérő mikrométer, HYDRA, TELEXDAT stb.), amelyek egyike-másika még az országhatárokon túl is ismert lett, ugyanakkor többségük gyártási kapacitás híján egyedi gyártmány maradt. A hálózat tömegmű­szerekkel történő ellátása külföldi forrásból történt és várhatóan történik a jövőben is. A vázolt folyamat jelenleg is tart. A hálózatban egyaránt megtalálhatók az egységesítési köve­telményeknek megfelelő - központi forrásból külföldről beszerzett műszerek és a hazai műhelyek gyakran egyedileg előállított termékei. Az utóbbiak előretörését segíti a központi beszerzési lehetősé­gek rendszertelen és késedelmes jelentkezése is. A helyzetet az 1970-es évek közepén tovább bonyolí­totta néhány vízgyűjtőterület észlelőhálózatának automatizálása. A műszerellátás terén jelentkező sokrétűség fokozott terheket rótt a műszerkarbantartásra is. Megoldatlan a vízrajzi szolgálat jól szervezett, központosított alkatrész, műszer, mérőeszköz és nyomtatvány ellátása. A műszerezettség színvonala a 80-as évek elején az alábbiak szerint jellemezhető ( V. láblázat): - a felszíni vizek észlelésére szolgáló tömegműszerekkel a hálózat közepes műszaki színvonalon ellátott. Nincs biztosítva a műszerek folyamatos beszerzése. A METRA műszereket néhány éve már nem gyártják, alkatrész és tartozék problémák máris vannak." Újabb műszerek beszerezhetőségéről nincs tudomásunk, kérdéses, hogyan biztosítható a jövőben a műszeres észlelések folyamatossága. A hordalékmérés és a szennyezett víz mérésének műszerei hiányoznak. A műszerkarbantartás lénye­gében megoldatlan. Az automatizált hálózatokban hiányzik, illetve nem kielégítő a számítógépi kapacitás ; - a talajvíz észlelését alacsony műszaki színvonalon álló mérőeszközökkel végzik, a regisztráló berendezések majdnem teljesen hiányoznak; ezen a területen központi beszerzés nem történt; - a karszt- és rétegvízészlelő hálózatnál jelentős arányban helyi adatrögzítővel ellátott mérőhe­lyek vannak, a berendezések a VITUKI műhelyéből kerültek ki, minősítve nincsenek; - a hidrometcorológiai elemeknél a vízügyi kezelésben levő klímaállomások, kádpárolgásmérő állomások, hőmérő helyek többségükben a külföldi forrásból beszerzett megbízható berendezésekkel vannak felszerelve. Ezen a téren a hazai alkotókedv nem jellemző, a hómérés műszerein és a csapa­dékmérő téliesítésén kívül a többi berendezés évtizedek óta változatlan kialakításban üzemel. A mű­szerek karbantartása a Meteorológiai Szolgálat bevonásával megoldható; a medermorfológiai mérésekre szolgáló tőkés importból származó berendezések erkölcsileg el­avultak, pótlásuk devizális nehézségekbe ütközik, jóllehet a folyami nagyműtárgyak kapcsán üzeme­lésük elengedhetetlen : a vízminőség-mérés fő eszközének a mintavevő edénynek a módosítására több azonos értékű kísérlet is történt, a lényeget azonban ezek nem változtatták meg. A korábban UNDP támogatással létrehozott egy-két állomáson automatikusan mérnek néhány - elsősorban a vízfolyásra és nem a szennyezettségre jellemző - vízminőségi elemet. Kísérletek folynak az automatikusan mérhető ele­mek körének bővítésére. A vízrajzi tevékenység technikai feltételei között az utóbbi években mind nagyobb számban találunk számitógépeket. Ezek kapacitása, kiépítettsége, a rendelkezésre álló perifériák összetéte­le igen különböző ( VI. láblázat), a gépek kihasználtsága is eltérő. Több helyen elérték már, hogy a számítógépi munka a vízrajzi tevékenység egészének szerves velejárója, míg másutt a rendelke­zésre álló lehetőségeket sem használták ki. 2.25. Kutató-fejlesztő munka a vízraj: területén. A 70-es évek folyamán a vízrajzi kutató-fej­lesztő munka tartalmát, fő célkitűzéseit a Vízügyi Ágazati Kutatási-Fejlesztési Terv (célprog-

Next

/
Oldalképek
Tartalom