Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

4. füzet - Goda László és Szlávik Lajos: A VÍZRAJZI SZOLGÁLAT HELYZETE ÉS FELADATAI

A vízrajzi szolgálat helyzete és feladatai 533 vei részben az országos hálózatba beépitve - az utóbbit feleslegesen terhelve - jelentős részükben fennmaradtak. A vízrajzi tanulmányi állomások szerepe egy-egy célvizsgálatban vitathatatlan, azonban ezeknek nem az idősorképzés a rendeltetése, ezért nem szükségesek olyan területi sűrűséggel és észlelési gyakorisággal, amellyel létesültek. A hálózatok fejlesztését illetően olyan gyakorlat alakult ki, amely szerint észlelő-mérő állomást bárki, bármikor minden különösebb indoklás nélkül létesíthet, de egy korábban létesített mérőhely megszüntetése ügyében a döntés alig-alig keresztülvihető, az indokolt megszüntetésre alig van példa. A különböző vízrajzi elemek észlelőhálózatainál az állomásokat több szintre tagolhatjuk : A törzsállomások szolgáltatják a vízgazdálkodás országos, ezen belül területi szintű irányítási, ellenőrzési, üzemirányítási és tervezési feladatainak elvégzéséhez, továbbá a hidrológiai viszonyok és folyamatok területi és országos áttekintéséhez szükséges adatokat. A vízgazdálkodási létesítményekkel való kapcsolatuk és ennek folytán az üzemeltetésük szempontjából a törzsállomások kétféle jellegűek : - általános törzsállomások, amelyeket a vízrajzi szervek létesítenek és működtetnek; - üzemi törzsállomások. amelyeket a vízgazdálkodási (vízkivételi, vízbevezető, lefolyásszabályozó) létesítmények beruházói vagy üzemeltetői a vízügyi hatóság előírása szerint létesítenek, működtetnek és adataikat - saját céljukra való felhasználás mellett szolgáltatják a vízrajzi információrendszernek. Az egyéb állomások közé tartoznak a törzsállomásokon felüli vízrajzi észlelőállomások. Ezek a következők : - tájjellemző és kísérleti területek, valamint kutatóállomások ; ideiglenes állomások, meghatározott kutatás, tervezési előtanulmány stb. érdekében; - üzemi belső állomások, amelyek a vízügyi szervezet kezelésébe tartozó vízgazdálkodási rendszerek üzemeltetéséhez szükségesek, mint pl. az árvízvédelmi rendszerek (védvonalak) árvízi mércéi vagy a vízellátó rendszerek fővízkivétel utáni észlelőállomásai. (Az olyan üzemi állomás azonban, amelynek adataira nemcsak az üzemen belül, hanem területi szinten is rendszeresen szükség van, üzemi törzsállomásonként - általában vízügyi hatósági előírás alapján - a törzsállomások közé is tartozik.) A fejlődés eredményeként kialakult hálózatok (I. táblázat) helyzete az alábbiak szerint jellemezhető : A. folyók és tavak meglevő hálózata az ország területét jól jellemzi. A törzsállomások lehatárolása megtörtént. A folyók vízhozammérési szelvényeinek és a kisvízfolyások műtárgyainak felülvizsgálata folyamatban van. A jégjelenségek vizsgálatának adatbázisát bővítő klímaállomások üzeme megkezdődött. Kiegészítő állomások elsősorban a csatornázott szakaszok vízhozamnyilvántartásához szükségesek. A nagylétesítmények üzemi hálózatának létrehozása és folyamatos üzeme nem tekinthető megoldottnak. A vízminőségmérő hálózat törzsállomásaira szintén készült tervezet, amely szerint a hálózat módosítása folyamatban van. A vízkivételek és vízbevezetések mérőhálózatának terve elkészült, de nem valósult meg. -Az országos talajvízészlelő hálózatba tartozó kutak száma mintegy 1500. körülbelül ugyanennyi állomás létesült a nagylétesítmények környezetében. Az utóbbiak észlelése a mű megépítése után nem biztosított. Az országos hálózat sűrűsége még nem volt mértékadó vizsgálat tárgya. Az észlelés optimális gyakoriságának vizsgálata befejeződött, a szervezeti intézkedések folyamatban vannak. - A karsztvízészlelő hálózat zömmel a Dunántúli Középhegység területén létesült, fő feladata a bányászati tevékenység hatásának nyomon követése. A hálózat kútjai közül egyesek kiszáradtak éppen a bányászati tevékenység miatt, újabb kutak létesítésére kevés lehetőség van. A nagyszámú forrást tartalmazó hálózat mérései - néhány kiemelt forrástól eltekintve - rendszertelenek, részletes vizsgálatra alkalmatlanok.