Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

4. füzet - Goda László és Szlávik Lajos: A VÍZRAJZI SZOLGÁLAT HELYZETE ÉS FELADATAI

A vízrajzi szolgálat helyzete és feladatai 531 1. A vízrajzi tevékenység célja és tartalma A vízrajzi feladatok köre (vízrajzi tevékenység) kiterjed mindazon mennyiségi és minőségi adat gyűjtésére, elsődleges feldolgozására, közreadására és tárolására, amely lehetővé teszi a víz forgalmának követését a gazdasági folyamatokkal esetenként megszakított természetes körforgalomban. A fenti megfogalmazás szerint kifejezett vízmennyiségi-minőségi összhang megteremtéséhez a természetes és az emberi tevékenységgel befolyásolt víz együttes kezeléséhez az alapadatok biztosítása ezek segítségével a szakágazati, vízrajzi igények teljes körű kielégítése a vízrajzi szolgálat feladata. Az adatokkal leírt, jellemzett jelenségek és események, az emberi tevékenység eredményeként beálló változások értékelése egy általánosabb fogalomkörbe, a hidrológiai feladatok sorába tartozik. Természetesen nem házható éles határvonal a hidrológiai tevékenység és az abba beletartozó, annak részét képező vízrajzi feladatok köre között. A vízrajzi feladatok ilyen lehatárolását csak a további tárgyalás végett tartjuk szükségesnek. Megjegyezzük még, hogy a „vízrajz" kifejezést helytelen az annak csak egy részét kitevő hidrometriával azonosítani. A vízrajzi tevékenység egésze különböző szintű feladatokból ötvöződik össze. A tevékenység részeinek sorrendisége szerint ide tartozik - az adatgyűjtés, az adatfeldolgozás, - az adatok tárolása és közreadása, - a tájékoztató és előrejelző szolgálat. A tevékenység részeinek összekapcsolását az adatáramlás biztosítja. Az észlelés-mérés időbeli folyamatossága szerint szétválasztjuk: törzsállomásokat (általános - korábban országos és üzemi törzsállomások); egyéb állomásokat. Az észlelés-mérés időbeli folyamatossága szerint szétválasztjuk: - a folyamatészleléseket : az állapotfelvételeket. A vízrajzi tevékenység körébe tartozó feladatok meghatározása részben megállapodás, részben magától értetődő szemlélet kérdése. Az egyértelműség kedvéért néhány korábbi anyag figyelembe vétele alapján megkíséreltük összeállítani a vízrajzi adatok körét. A. Folyamatészlelések adatai 1. Hidrológiai feltárást szolgáló adatok 1.1. Hidrometeorológiai adatok Csapadék, hóvastagság, hósűrűség, szabad vízfelszín párolgás, vízhőmérséklet felszíni vizeken, léghőmérséklet, talajhőmérséklet, légnedvesség (relatív páratartalom), szél iránya és sebessége, napfénytartam. 1.2. Felszíni hidrológiai folyamatokat leíró adatok Vízállás, vízhozam, vízfelszínesés, hullámjellemzők (tavak, tározók), vízlengés (tavak, tározók), lebegtetett hordalék, vízminőség, jégjelenségek. 1.3. A felszín alatti vizekre vonatkozó adatok Talajnedvesség, talajvízszint, talajvíz hőmérséklete, a talajvíz minősége, karsztvízszint, forrásvízhozam, vízhőmérséklet, kémiai összetétel, triciumtartalom. mélységi v/zszint, kútfejnyomás, vízhozam. vízhőmérséklet, kémiai összetétel, gáztartalom. 2. Vízhasználati adatok 2.1. Vízkivételi adatok Felszíni vizek (természetes vízfolyások, duzzasztott folyószakaszok, tavak, tározók, csatornák). Mérni kell minden vízkivételt, ahol a kivett vízmennyiség 1 m

3/s-nál nagyobb, vagy a vízfolyás közepes kisvízi hozamának 5%-ánál és 0,01 m'/s-nál nagyobb, Felszín alatti vizek (bányavizek, hévizek, csökutas öntözés stb.).