Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

4. füzet - Dóka Klára: A VÍZÜGYI SZAKIGAZGATÁS FEJLŐDÉSE

A vízügyi szakigazgatás fejlődése 519 /. ábra. Részlet a Rába felméréséből рис. I. Деталь из гидрографической карты р. Paőa Fig. I. Détail des levés hydrographiques de la rivière de Rába töltötték be, akik közül például a Sopron megyei Hegedűs Jánost, a Moson megyei Laáb Gáspárt, a Pest megyei Bulla Antalt említhetjük. A városokban is volt azonban néhány kiemelkedő műszaki személy: pl. Vedres István Szegeden vagy Dégen Jakab Pest városában. A 18. század közepén már az uradalmak is foglalkoztattak műszaki személyzetet. Például Böhm Jakab és Mikoviny Sámuel országos jelentőségű munkáik mellett álltak uradalmi szolgálatban is. A megyei és városi mérnökök fő vízügyi feladata a lakott területek árvíz elleni védelme volt. E célból a szabályozatlan folyók partjára, vagy a helységek köré töltéseket építettek, amelyek útként is szolgáltak. A községeket összekötő töltések és utak karbantartásáról azok helyi jellegének megfelelően vármegyei erőkkel gondoskodtak. Az uradalmi mérnökök szép eredményeket értek el a mocsarak lecsapolásában, azonban gondot fordítottak a vízhasznosításra, malmok építésére, halastavak létesítésére is. A megyei és uradalmi mérnökök tevékenysége és munkája elsősorban az egyének és csoportok érdekeit szolgálta, míg a központi Vízi és Építészeti Főigazgatóság a vízimunkálatok terén az állami érdekeket igyekezett megvalósítani. 2. A Vízi és Építészeti Főigazgatóság működése (1788-1848) A főigazgatóság megszervezése a műszaki munkák történetében új korszakot nyitott (Ember 1942-45). A stabilizálódott szervezet megfelelő segítséget tudott nyújtani az irányításhoz, mivel a két kormányszék fennhatósága ellenére műszaki ügyekben teljes önállósággal és kizáróla-