Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
490 Konstantin Kocsev = q i(D + 0№) + k(H'-0M) SkD(D + 0M) ' ahol q t a fajlagos lecsapolt hozam [m/nap], к a felső agyagréteg szivárgási tényezője [m/nap]. Abban a speciális esetben, amikor csak a nyomás alatti áramlás befolyásolja a talajvízszintet az A függvény a következő egyenlet alapján számítható H'-OM A - ' (5) 8D(D +0,8/i)' A kritikus dréntávolság a következő egyenlet alapján határozható meg: L k r = (p + yp 2 + 4q)2-\ (6) ahol p és q helyettesíthető függvények és értékük p = 8/Ш, q = SD[5(D + h)-h], (7) egyenletek alapján határozható meg. Ha a dréntávolság adott vagy feltételezhető, a depressziós görbe magassága a következő egyenlet alapján határozható meg: h = [i-|/yí 2-4B]2" 1, (8) ahol À és В helyettesítő függvények, melyek számíthatók az A=5(D + h)+^i~-ßLy, (9) В = 5 a iL 2 ?{D + h) + (H'-0fih) к 8 D~ ß L» (10 ) összefüggésekkel. A fenti egyenletek pontosságát a gyakorlati dréntervezési problémák szempontjából háromféle módon vizsgálták: a modellből származó kísérleti eredményekkel, összehasonlítva más megoldáokkal és helyszíni vizsgálatokkal. A dréncsövek és gyűjtődrének átmérője méretének és a drének által összegyűjtött vízhozamok meghatározására a következő összefüggések alkalmazhatók: kh ahol q d a teljes fajlagos lecsapolt vízhozam [m/nap], q t és q p a beszivárgásból, ill. a nyomás alatti áramlásból származó fajlagos lecsapolt vízhozam [m/nap]. A fent ismertetett eljárás a gyakorlati drénezési feladatok megoldására alkalmazható. Ez azonban nem teszi lehetővé a drénezési folyamat dinamikájának tanulmányozását a zivatar után közvetlenül azokon a félsivatagi és mérsékelt égövi területeken, ahol az evapotranspirációnak jelentős szerepe van. Figyelembe véve az időben változó drénezési folyamat analitikus tárgyalásával kapcsolatos problémákat, közelítő megoldást dolgoztunk ki. A megoldás alapja a permanens drénezési folyamat ismertetett összefüggései, valamint az az egyszerűsítő feltétel, hogy a folyamat során a „rugalmas határ" időben állandó. A depressziós görbe helyzetétől függő párolgás leírására Averjanov (1967) jól ismert parabolikus függvényét alkalmaztuk: W=W 0( 1--), (12)
