Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Az ári éri szivárgó vizek szabályozása 487 I. ábra. Az árterület hidrogeológiai keresztmetszete рис. 1. Гидрогеодогический разрез пойменного пространства Fig. 1. Hydrogeological profile of the flood plain Fig. 1. Le profil en travers hydrogéologique du champ d'inondation A talajvizek szabályozása lokális és regionális méretekben vízszintes, függőleges és összetett drénrendszerekkel oldható meg. A lecsapolás folyamatát nagymértékben befolyásoló hidrogeológiai és hidrológiai körülményekkel indokolható, hogy a kutatások elsősorban a vízszintes drénrencíszerekre irányultak. A kutatások kiindulópontjául a világszerte elismert elméletek és tapasztalatok szolgáltak. 2. Vízszintes drénrendszerek méretezése és működésének vizsgálata A részben nyomás alatti rétegben elhelyezkedő vízszintes drénrendszerek környezetében létrejövő talajvízmozgás vizsgálatára az eddigi modelleknél pontosabb fizikai modellt hoztak létre, mellyel lehetőség van a drénezési folyamat vizsgálatára és az eddigi megoldások igazolására. A laboratóriumi vizsgálatok során ( Kocsev 1977/1, Müller- Kocsev 1981) nagy méretarányú résmodellen folytak vizsgálatok (2. ábra). A modellel a drénezési folyamatot vizsgálták a talajvíz permanens és nempermanens mozgása során, amikor nyomás alatti áramlás és felszíni beszivárgás következtében kerül víz a fedőrétegbe. A drének között elhelyezkedő területeken a talajvízmozgás kinematikus vizsgálata feltárta a drénezési folyamat összetettségét és változékonyságát, ha azzal az esettel hasonlítjuk össze a folyamatot, amikor a drének a nagy áteresztőképességű rétegben helyezkednek el. Ebben a megközelítésben különböző geometriai, hidraulikai és hirológiai paraméterek és különböző drénrendszerek esetén kinematikai szempontból négy esetet lehet megkülönböztetni. Alapvető eset az, amikor a drénrendszer befogadja a felfelé irányuló, nyomás alatti áramlásból és a beszivárgásból származó vizeket (3. ábra). A drénezési folyamat legsajátságosabb állapota az, melyet kritikus állapotnak is neveznek, amikor a talajvízszint érinti a piezometrikus felületet a rétegben. Ezt a piezometrikus nyomás változása idézi elő, amelyet a külső határfeltételek befolyásolnak (a folyó vízszintje, felszín alatti lefolyás a hegyvidékekből). Ebben az esetben a drénrendszer befogadja a felfelé irányuló nyomás alatti áramlást, lecsapoló hatása is lehet, de nem csökkenti a piezometrikus nyomás értékét. A kritikus állapot egy bizonyos piezometrikus nyomásértékhez tartozik, feltéve, hogy a drénrendszer többi jellemző paramétere közül egyik sem változik. A drénrendszerek gyakorlati alkalmazásához nagyon fontos a kritikus állapothoz tartozó kritikus dréntávolság meghatározása. Annak érdekében, hogy minden esetben hatékonyan működjön a drénrendszer a kritikus dréntávolságnál kisebb távolságra kell elhelyezni a dréncsöveket. A nempermanens drénezési folyamat akkor kezdődik, amikor a csapadék (vagy öntözés) következtében létrejövő beszivárgás eléri a nyomás alatti áramlás következtében létrejött talajvízszint depressziós vonalát. A beszivárgás hatásaként egy új depressziós fel-