Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

3. füzet - Kaba Magdolna—Bartholy Judit—Bán Mihály—Légrády Gábor: A KÁRPÁT-MEDENCE CSAPADÉKVISZONYAINAK ELŐREJELZÉSE

A Kárpát-medence csapadékviszonyainak előrejelzése 473 а и = y^ • Sij, ahol s t j az sj. komponense. A faktorok számát, M-et, általában a saját­értékekkel szabályozzuk: pl. ha Я, ..de X k+ x < 1, akkor M — k. Lényeges dolog, hogy így az F l t F 2,. • •, F M faktorokat nem kaptuk meg, csak ezek súlyait! A faktorok lehetnek valódi, de fiktív „tulajdonságok" is, és mindig a konkrét fel­adatból lehet (ha lehet) rájuk következtetni. Az A mátrix értelmezését megkönnyíti, ha elemeinek abszolút értéke 0-hoz vagy l-hez közeli, hiszen akkor mondható, hogy egyáltalán nem, vagy teljesen rendelkezik az Fj tulajdonsággal. Ha nem ilyen az A mátrix, akkor szokásos az ún. varimax elforgatás alkalmazása, amely addig forgatja a sajátvektorokat, míg a lehető legtöbb 0 és 1 lesz A elemei között. Mint a fentiekből kitűnt, a faktoranalízis föfaktor módszere a változók korrelációs mátrixának sajátérték-egyenletéből kiindulva a normált saját-vektorok elforgatásával egy olyan koordináta-rendszert alkot, melynek segítségével a változók struktúrájába láthatunk. Esetünkben az egyes valószínűségi változók: 1. az északi hemiszféra kiválasztott állomásainak havi hőmérsékleti anomáliái; 2. az Atlanti-óceánra és a Földközi-tengerre vonatkozó SST értékek; 3. az atlanti-európai térség meghatározott állomásain mért havi csapadék összeg ér­tékek, ill. 4. az előbbi terület 500 mb-os AT-inak rácspontokra interpolált értékekkel repre­zentált mezői. A prediktorok rendelkezésünkre álló sorai igen változó hosszúságúak, ill. más és más időszakra (nap, dekád, hónap) vonatkoznak, ezért komplex együttes tanulmányozá­suk megoldhatatlan volt. így e valószínűségi változókat külön-külön, önálló rendszer­ként vizsgáltuk; a faktoranalízis módszerét alkalmazva a prediktor-mezők összefüggés­analízisét végeztük el. 2.22. Havi hőmérsékleti mezők faktoranalízisé. Az északi hemiszféra 441 szárazföldi állomása havi hőmérsékleti anomáliáinak adatait a Bracknell adatbank tartalmazza. A különböző állomások idősorai igen változó hosszúságúak. A teljes anyagot átvizsgálva, 114 olyan észlelési pontot találtunk, melyek azonosan 1901 60-ig terjedő adatsorral rendelkeznek. Az így kapott állomáshálózatot tovább kellett csökkenteni, mivel a rendel­kezésünkre álló IBM 370/145-ös számítógép tárának memóriakapacitása a faktoranalí­zis programon belül maximálisan 35 változót engedélyez. A 114 állomásból így az ész­lelési pontok egyenletes eloszlását véve figyelembe 22 db-ot választottunk ki ( III. táblá­zat ). A faktoranalízis módszerével végzett vizsgálat eredményét, azaz a mező egyes „tulaj­donságait" tükröző csoportosulásokat példaként a téli évszakra — a 2. ábrán mutat­juk be. A havi hőmérsékleti mezők főfaktoros eljárással történő vizsgálatánál céltényező­ként Budapest három hónappal későbbi havi középhőmérsékletét (23. változó), ill. havi csapadékösszegét (24. változó) tekintettük. Az eredményként kapott - évszakokra vo­natkozó faktornyalábok közül példaként az ősz hőmérséklet és csapadék-előrejelzé­sekre vonatkozókat mutatjuk be (III. táblázat). A kapott eredményekből megállapítha­tó, hogy egy megadott évszakban a hőmérséklet vagy a csapadék-előrejelzés készítéséve! mely állomások havi középhőmérsékleteit kell figyelembe vennünk. 2.23. A tengerfelszín hőmérsékleti anomália mezőinek (SST ) faktoranalízise. A 30 na­pos érvényességi időt meghaladó prognózisok az éghajlat-prognosztikai időskálán mozgó

Next

/
Oldalképek
Tartalom