Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
3. füzet - Kaba Magdolna—Bartholy Judit—Bán Mihály—Légrády Gábor: A KÁRPÁT-MEDENCE CSAPADÉKVISZONYAINAK ELŐREJELZÉSE
Vizűn vi Közlemények. LXIV. évfolyam 1982. 3. füzet A KÁRPÁT-MEDENCE CSAPADÉKVISZONYAINAK ELŐREJELZÉSE DR. KABA MAGDOLNA 1 DR. BARTHOLY JUDIT 2—BÁN MIHÁLY 3— DR. LÉGRÁDY GÁBOR 4 A meteorológia egyik időszerű, de egyben talán legbonyolultabb területe az időjárás hosszú távú előrejelzése. Számos jelentős népgazdasági ág — így az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság, az energiagazdálkodás, a közlekedés -— s természetesen a nagyközönség is egyre intenzívebben igényli a több hónapra szóló időjárás előrejelzéseket (Kaba 1975, 1979). Ezeket a jogos elvárásokat azonban a még földrajzilag, gazdaságilag és a tudományos fejlettségben sokkal előnyösebb helyzetben lévő országok is, egyelőre csak részben képesek kielégíteni (Smagosinszky 1969). Hazánkban 1974 óta találjuk az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (OMSz) folyó főbb kutatási irányok között a „Hosszú távú előrejelzések technikájának komplex fejlesztése" című kutatási feladatot. Ennek elsődleges célja olyan módszerek kidolgozása, amelyek — természetesen gépi úton, adatbankra alapozott eljárások segítségével lehetővé teszik a Magyarországra vonatkozó, s 30 napot meghaladó érvényességi idejű ún. „éghajlati prognózisok" készítését. A fenti cél megvalósítása érdekében a már meglévő tudományos eredmények hatékony felhasználásával - 1974 óta egy meteorológusokból, matematikusokból és számítástechnikusokból álló „team" szervezett, összehangolt kutató munkát folytat. E tudomány tevékenység eredményeként lehetővé vált, hogy a Központi Meteorológiai Intézet (KMI) új, szolgáltatás jellegű kiadványa a ,,Hosszú távú előrejelzés" 1976 januárja óta folyamatosan megjelenjék. A távprognosztikai jellegű kutatások célja a különféle légköri paraméterek elsősorban a hőmérséklet és a csapadék — jövőbeni viselkedésének becslése az elkövetkező hónapra, illetve az ezt követő hónapokra. Az ilyen prognózisok népgazdasági jelentősége ugyan igen nagy — melyet a különböző ágazatok felől mutatkozó egyre intenzívebb, és komoly kritikával fellépő igények is tükröznek - azonban be kell látnunk, hogy az éghajlati előrejelzésekkel kapcsolatos problémák, s ezen belül a csapadék-prognózis témaköre (különös tekintettel a Kárpát-medence földrajzi helyzetére) még további, jelentős szellemi és gépi erőket mozgató kutatásokat igényel. Az éghajlati prognosztikával kapcsolatos kutatások célja sosem lehet ún. „naprakész" előrejelzések készítése, hanem az, hogy az egyes időjárási elemek átlagos viselkedését olyan korlátokkal határolja be, amelyek azt mutatják meg, hogy egy adott időintervallumban a kérdéses paraméterek hogyan térnek el a sokévi átlagtól. A prognózisok tehát elsősorban statisztikai természetűek. Tudjuk, hogy a légkörben lejátszódó folyamato' Dr. Kaha Magdolna oki. meteorológus az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSz, Budapest) Központi Meteorológiai Intézetének (KMI) tudományos munkatársa. 2 Dr. Bartholy Judit oki. meteorológus az OMSz (Budapest) KMI tudományos munkatársa. 3 Bán Mihály oki. meteorológus az OMSz (Budapest) KMI tudományos munkatársa. 4 Dr. Légrády Gábor oki. matematikus a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE, Budapest) Számítástechnikai Csoportjának tudományos munkatársa.
