Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
3. füzet - Nagy Illés: A KISKÖREI-TÁROZÓ HULLÁMTERÉNEK ÁTALAKÍTÁSA
Vízügyi Közlemények, LXIV. évfolyam A KISKÖREI TÁROZÓ HULLÁMTERÉNEK 1982. 3. fi:et ÁTALAKÍTÁSA NAGY ILLÉS 1 Az ember természetes környezetének fontos eleme a víz, amely ma már nem áll korlátlan mennyiségben és minőségben az emberiség rendelkezésére. Az ember rákényszerül, hogy mesterséges úton, beleavatkozva a természet kialakult rendjébe, biztosítsa vízszükségletét és a folyók vízjárását tározókkal egyenlítse ki. A Kiskörei-vízlépcső és öntözőrendszerei megvalósítása a Nagy-Alföld közepén, egy száraz (arid), illetve félszáraz övezetben, hosszú távon biztosítja a magyar mezőgazdaság fejlődéséhez szükséges öntöző vizet, amely lehetőséget ma talán még kevesen érzékelik ( 1. ábra ). A Tisza folyó tavaszi árvizeinek visszatartása az árvízvédelmi töltések között létesített tározó segítségével, világviszonylatban is újszerűnek mondható. E megoldást a gazdaságosság indokolta. A 127 km 2 területű tározótér nem értékes szántóföldekre, hanem a mintegy 80 km hosszú meglévő árvízvédelmi töltések megerősítésével, a hullámtérre került. Az újszerű megoldásból természetesen következett, hogy újszerű problémák merültek fel. Ezek közé tartozik a hullámtér időszakos elöntése helyett, egy változó vízmélységű, de állandónak tekinthető vízborítás, vagy az eddigi folyóvíz helyett létrejövő állóvíz, minőségi problémái. A megoldandó feladatokat tovább bonyolította, hogy a Kiskörei-vízlépcső és öntözőrendszerei megvalósulásának eldöntése óta, lényegesen megváltozott a magyar népgazdaság fejlesztésének iránya és aránya. Az előrejelzett öntözésfejlesztési ütem jelentősen lecsökkent (Papp 1982). A tározótér teljes kapacitására csak a tervezettnél későbbi időben lesz szükség, ezért a 91,20 m A. f. maximális duzzasztási szintet több lépcsőben érik el 2. Az egyik oldalon ez ésszerű és gazdaságos, hiszen az árvízvédelmi töltések erősítését is fokozatosan több ütemben lehet végrehajtani, a másik oldalon a hullámtér fokozatos elárasztásával, a hullámtér átalakításának új feladatai jelentkeznek. Egy ilyen nagyságú vízfelület megjelenése esetén természetes igényként lép fel az üdülés is, de mezőgazdaság számára biztosított víz minősége, a tározott víz ökológiai rendszere, viszont nem felel meg az üdülés kívánalmainak. Megoldást kellett keresni, hogy a Kiskörei-tározó ezeknek a kívánalmaknak is megfeleljen. A Kiskörei-vízlépcső és öntözőrendszerei olyan komplex vízgazdálkodási létesítmény, amelynek megvalósítása során létrejött tározó hullámtéri életterét úgy kell irányítottan átalakítani vízikörnyezetté, hogy az minél teljesebb mértékben feleljen meg a vízi ökológiai rendszer feltételeinek és az embert szolgálva, az üdülés céljaira is felhasználható legyen. Ennek érdekében az OVH Vízgazdálkodási és környezetvédelmi főosztályának irányításával a VITUKI.aVIZITERV, a VI KÖZ (VGI)és a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia Tiszakutató munkacsoportja, a Debreceni Kossuth Lajos Tudomány Egyetem Állattani Intézete, a Kiskörei-tározó térségében 1973-tól kezdődően rendszeresen folytatnak célirányos vizsgálatokat (Dóra 1973, Felfóhli 1974). ' Nagy Illés oki. gazdasági mérnök, a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (Szolnok) igazgatóhelyettese.
