Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
3. füzet - Kozmáné Tóth Erzsébet—Nagyné Dávid Aranka—Szabó Gyula: A VELENCEI-TÓ PÁROL-GÁSA
440 К ozmáné lóth £., Nagyné Dávid A. és Szabó Gy. I. táblázat A Velencei-tó albedója és a napi értékek szórása (1973—78) Vízfelszín albedója Nádas albedója hónap [%] szórás parti sávban belső területeken [%] Г%] 1. 26 19,27 19 19 11. 20 9,01 16 17 III. 10 1,70 11 15 IV. 9 1,65 12 12 V. 8 1,82 14 17 VI. 8 1,72 18 23 VII. 8 1,92 18 23 VIII. 9 1,95 17 21 IX. 9 2,23 16 22 X. 11 2,95 16 20 XI. 13 9,87 16 21 XII. 20 10,25 16 19 Ha a rövidhullámú reflexiót levonjuk a globálsugárzásból megkapjuk azt az energiamennyiséget, amelyet a felszín elnyel. АII. táblázat első sorában a besugárzás átlagos havi összegei láthatók, majd rövidhullámú egyenleg néven szerepelnek a víz és a nádas felszínén elnyelt energiamennyiségek. A rövidhullámú egyenleg évi összege a vízfelszínen (az alacsonyabb albedo miatt) valamivel magasabb mint a nádason. A felszín az elnyelt energia egy részét hosszúhullámú sugárzás formájában kisugározza. A hosszúhullámú kisugárzás a felszín hőmérsékletének és emisszió-képességének a függvénye. A felhőzet, a légkör gázmolekulái, a vízgőz és a szennyezőanyagok szintén sugároznak a hosszúhullámú tartományban. Ennek a kisugárzásnak a felszín felé irányuló összetevője a hosszúhullámú légköri visszasugárzás. A visszasugárzással csökkentett kisugárzás a felszin tényleges hosszúhullámú sugárzásvesztesége: az effektív kisugárzás (E e| r). Ha a rövidhullámú egyenlegből levonjuk az effektív kisugárzást, megkapjuk a sugárzási egyenleget (R), amely a felszín tényleges energiabevételét jelenti. Ez az érték a Velencei-tavon a kutatási periódus átlagában a vízfelszínen 2267 MJ m _ 2-év _ 1, a nádason 2033 MJ m" 2 év" 1 volt. A sugárzási egyenleg által megszabott energiának egy része a víz, a víz alatti talaj és a tó feletti légtér felmelegítésére, nagyobb része párologtatásra fordítódik. E komponensek adják a tó hőháztartásának egyenlegét: R-LP-Q^-Q, = о [MJ m" 2], (2) amely szerint a vízfelszín sugárzási egyenlegből (R) adódó energiabevétel — egy nagyobb időszakon belül a egyensúlyban van a hőleadással, a párolgásra fordított hő (LP), a viz és a víz alatti talaj felmelegítésére (ß v+v t), valamint a levegő felmelegítésére ((?,) fordított hőmennyiségek összegével. A Velencei-tó höháztartási komponenseinek komplex mérésére a kutatási periódus április—október időszakaiban került sor. A havi átlagos értékeket a III. táblázat tartalmazza. A III. táblázatból látható, hogy a párolgás mindig tetemes energiát (LP-1), az április—október időszakban a sugárzási egyenleg 93%-át köti le. A fentmaradó 7% a víz és a víz alatti talaj és a levegő felmelegítésére fordítódik. A táblázatban pozitív előjellel láttuk
