Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

3. füzet - Györké Olivér: A BALATON PART- ÉS MEDERSZABÁLYOZÁSA

A Balaton part- és mederszabályozása 411 A kívülről jövő hordalék és tápanyagbejutás, valamint a tó vízterében előálló üledék termelődés mérséklése. A tóban már felhalmozódott és továbbra is halmozódó üledék szükség szerinti eltávolítása kotrással, különös tekintettel a vízminőség alakulására és a part előrenyomulás megakadályozására. A kettős célkitűzésnek megfelelően a kutatások eredményei alapján megfogalmazott javaslatokat, illetve az ezek nyomán foganatosított intézkedéseket az alábbiakban lehet összefoglalni: A Zalán a Balaton egész vízgyűjtőterületének 45%-áról származó terhelés jut be az öbölbe, ezért a legsürgősebb teendő „a Zala szilárd és oldott hordalékának, valamint a szállított növényi tápanyagok bejutását a Balatonba a műszakilag elérhető legalacsonyabb szintre leszorítani" (Györké 1973). E célkitűzés első lépéseként javasolták a Kis-Balaton korábbi, a vízminőség alakulására és a hordalék visszatartására kedvező hatású funkciójának mielőbbi visszaállítását (Györké- lóth 1975). Az 3476/76. számú kormányhatározat előírta a Kis-Balaton eredeti funkciójának helyreállítását : A Balatonnak a Keszthelyi-öböl után legveszélyeztetettebb része a Szigligeti-öböl. Az öböl eutrofizálódásának okozója elsősorban a Nyugati-övcsatornán és a Nagyberek lecsapoló csatornáin érkező terhelések. A kívülről jövő terhelést mérséklő beavatkozások a minél közelebbi jövőben való megvalósítására a javaslat elkészült (Győrke 1980. Kaurek —Szappanos 1982). Szintén a „kívülről" jövő terhelés mérséklése érdekében vizsgálandók a hordalék és a tápanyag vízgyűjtőterületén történő minél hatásosabb visszatartásának lehetőségei. Meg kell oldani a településekről összegyülekező záporvizek tisztítását is. A parterózióból származó hordalék mennyiségének csökkentése érdekében ki kell építeni a partbiztosítást a partnak a növényzet által nem védett szakaszain és gondoskodni kell az uszadék partra vetődését lehetővé tevő szakaszok kialakításáról, különösen a déli parton. A javaslatot a VIZITERV figyelembe vette a Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program (BVFP) készítésénél (Hampel 1979). ,4 tóban már felhalmozódott és ezután is halmozódó hordalék kotrással történő eltávolítása (Győrke 1975/a). A kotrás célja egyrészt a part (szárazföld) előnyomulásának megállítása, másrészt pedig az eutrofizáció szempontjából káros szervesanyag, tápanyag eltávolítása. A hidromechanikai kutatások eredményei alapján OVH döntés született a balatoni kotrásokra. A Balatongyörök térségében végzendő kotrásokat a VITUKI (Györké 1978/a) javasolja olyan 1 : I méretarányban végrehajtott kísérleti kotrásként kezelni, melyek alapján megfelelő tudományos értékelés végezhető és a jövőbeni gyakorlati teendőkre vonatkozó állásfoglalás kialakítható. Az Országos Vízügyi Hivatal a kísérleti kotrásokat elrendelte. A kotrás hatásait feltáró vízrajzi, hidraulikai és vízminőségi megfigyeléseket, méréseket a VITUKI, a Magyar Állami Földtani Intézet (MAFI), a BME Vízgazdálkodási Intézete és a Balatoni Vízügyi Kirendeltség (BVK) kutatói végzik. A folyamatban lévő vizsgálatok az alábbiak feltárását célozzák: a fenékanyag mozgása és a mederfenék alakulása a kotrási gödrök környezetében és a gödrökben; a kikotort gödrök és árkok hatása a lebegtetett hordalék mozgására; a kotrás (réteges v. gödör kotrás) hatása a vízminőségre.