Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

3. füzet - Györké Olivér: A BALATON PART- ÉS MEDERSZABÁLYOZÁSA

A Balaton part- és mederszabályozása 405 XI. táblázat A Balaton medrét terhelő üledék mennyisége Az üledék eredete A becslés vonatkozási időszaka Az üledék eredete XIX. sz. 1961 1965 1970 1974 1979 Az üledék eredete tavi üledék [ezer tonna/év] Vízfolyások hordaléka 40 60 200 220 240 200 Partelhabolás, erózió 250 255 200 150 120 50 Légkörből 10 45 20 25 30 30 Biológiai termékek 5 10 200 200 60 140 Összesen : 305 370 620 595 450 420 sokévi közepes hordalékhozama 8400 tonna/év. A Nyugat-dunántúli VÍZIG szerint 15 20 ezer tonna/év. Pontosabb adatok a VÍZIG 1977 óta folyamatban levő mérései nyomán várhatók. A szilárd ásványi hordalékon túlmenően, a Zala tetemes mennyiségű szervesanyagot és növényi tápanyagot is bejuttat a tóba (Bárányi—Györké - Tóth 1979). A tóban termelődő szervesanyag mennyisége a keszthelyi térségben található. Eróziós termékek, melyek elsősorban a déli part eróziójából illetve a mederfenéknek a hullámzás megtörési sávjában bekövetkező kopásából adódó anyagokból származnak. A parterózió nagyságának meghatározása céljából a VITUKI 1958- 65 között a déli parton kijelölt kilenc ellenőrző szelvényben, köztük Zamárdi térségében rendszeresen méréseket végzett ( 24. ábra). Az összes szelvényben hét év alatt észlelt adat alapján nyert megállapítást, hogy a parterózió mértéke átlagosan 1,2 m/év-re tehető a déli tóparton (Hamvas 1967). A part eróziójából eredő hozam a partvédelem megfelelő kiépítésével és növényzet telepítésével csökkenthető ( XI. táblázat). A mederfenék kopásának mérséklésére nincsen lehetőség, minthogy az a hullámzás hatására jön létre. Relatív t á V о I s э g m I ук.8232*\ 24. ábra. Parterózió előrehaladása Zamárdinál Fig. 24. Progressive shore erosion at Zamárdi рис. 24. Прорессирование береговой эрозии у ЗачарОи Bild 24. Fortschreitende Ufererosion bei Zamárdi