Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
3. füzet - Bárányi Sándor és Csuka József: A BALATON VÍZKÉSZLET-SZABÁLYOZÁSA
350 Bárányi S. és Csuka J. alapján havi átszámítási tényezőt (a ká d) határoztak meg ( II. táblázat). Figyelembe véve az átszámítási tényezőt, a Balaton párolgása a következő képlettel számítható: P = «kád^kád [mm]. (3) Az átszámítási tényező havi átlagait igen szóródó értékek alapján számították. Ugyanis a két víztömeg (tó, kád) párolgása közötti kapcsolat sokkal bonyolultabb annál, semhogy egyetlen szorzótényezővel pontosan ki lehessen fejezni. Az így kapott párolgás adatok közelítő értékeknek tekinthetők. A módszer előnye az, hogy alkalmazásához csupán a párolgásmérő kád észlelési adataira van szükség. II. táblázat Párolgás átszámítási tényező (a^d) 1 lónup IV. V. VI. VII. VIII IX. X. *kúd 0,94 1.09 1.14 1.21 1.27 1.40 1.47 A párolgás kutatással egytdőben hő- és energiaháztartási vizsgálatok is folytak [Antal- Bárányi—Kozmáné 1975), megállapították, hogy a tó felszínére érkező energia 82%-a (2,077 10 6 kJ/év/m 2) a párolgásra fordítódik. A Sión lefolyt vízmennyiséget (L) a Sió-zsilip üzemelési adatai és a zsilipre szerkesztett háromváltozós vízhozamgörbék segítségével számítják. A tóból történt vízelhasználást (K h) 1971 óta a vízkivételek és a bevezetett szennyvíz különbsége alapján veszik figyelembe. Megemlítjük, hogy a vízfelhasználás évi értéke 1971—80 években 0,021—0,028 m tóvízoszlopnak felel meg. (Egy m tóvízoszlop = 600 millió m 3.) A havi vízkészletváltozást (AK) az adott hónap első és a következő hónap első napjára 7 vízmérce adatainak átlagaként meghatározott középvízszint különbségeként számítják. Ezen kívül a vízkészletváltozást a vízmérleg egyenleg (1) megoldásával is meghatározzák. Az (1) egyenlettel kapott А К és a vízállásváltozásból számolt vízkészletváltozás különbsége a vízmérleg hibája, amit felosztanak a vízmérleg egyes, kevésbé pontosan meghatározott tagjai (hozzáfolyás, párolgás, lefolyás, esetenként a készletváltozás) között. A felosztásra kerülő hiba átlagosan ±0,01 m. A tó vízháztartásának jellemzésére a III. táblázatban bemutatjuk az 1921—70 (Bárányi 1975/a, 1980) és az 1971—80. évekre vonatkozó adatokat (Bárányi 1982). Az adatok összevetéséből kitűnik, hogy valamennyi vízháztartási tényező utolsó tízévi átlaga kevesebb mint az előző ötvenévi átlag. A vízelhasználást — ami nem volt számottevő — az előző ötvenévi jellemzők meghatározásánál még nem vették figyelembe. A vízháztartási adatok jól tükrözik a Balaton hidrológiai viszonyait és a vízgazdálkodási gyakorlat számára kielégítő pontosságú eredményeket szolgáltatnak. III. táblázat A Balaton vízháztartási tényezőinek évi átlagai [mm] Időszak Csapadék (C) Hozzáfolyás (H) Párolgás (P) Lefolyás (£) Vízhasználás Ch) Vízkészletváltozás (AK) 1921—70 1971 80 630 602 955 898 900 866 680 576 ? 26 + 5 + 32 1 tóvízoszlop mm ~ 600 ezer m 3
