Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
3. füzet - Bárányi Sándor és Csuka József: A BALATON VÍZKÉSZLET-SZABÁLYOZÁSA
348 Bárányi S. és Csuka J. 1 ук.вгзог'] I forrás (a) JL vizállásészliles (b) vizhozammérès (с) • talajvízszint észlelés (d) ° csapadékészlelés (e) И hidrometerológiai állomás (f) BEI meteorológiai obszervatórium (g) IMI kulaléállomás ( h) + vizminSségméré s (VIZIS-VITUKI (i) 2. ábra. A Balaton-térség vízrajzi mérőhálózata рис. 2. Сеть гидрографических надлюдений в окресттостях Балатона (1980) Fig. 2. The hydrographie observation network in the Lake Balaton region (1980) Bild 2. Das hydrographische Beobachtungsnetz in der Balaton-Gegend (1980) mérséklet mérését két helyen végzik. Havonta mérik valamennyi vízfolyás vízhozamát, köztük a Zalára és nyolc jelentősebb kisvízfolyásra, továbbá a Sióra napi vízhozam-statisztika készül. A tó mentén 103 megfigyelő kútban (köztük 63-ban 1980 óta) mérik a talajvízszint magasságát. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSz) mérőhálózata mellett a VITUKI két műszerkertben hidrometeorológiai mérést is végez. A Balatonban a tó 12 pontján a VITUKI és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, 14 vízfolyás torkolati szelvényében pedig az érintett vízügyi igazgatóságok havonta végeznek vízminőségi méréseket. A Balaton parti sávjában és a vízfolyások torkolati szakaszán a megyei KÖJÁL-ok és az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) is végez rendszeres vízminőség-méréseket. A VITUKI a Zala torkolati szakaszára 1981-ben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) támogatásával automatikus vízminőségmérő állomást telepitett. A tó vízállásadatait naponta szolgáltatják a vízszint-szabályozást végző Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak és az előrejelzést készítő VITUKI Országos Vízjelző Szolgálatnak. A felszíni vizekre vonatkozó további adatokat és a meteorológiai adatokat, valamint a vízügyi igazgatóságok vízkészlet-gazdálkodási (vízkivétel, szennyvíz-elvezetés) adatait a tó havi vízháztartási mérlegeinek készítésében hasznosítják. A vízminőségmérések a kémiai és a biológiai változások, a tó tápanyag-terhelésének feltárását szolgálják. Az OMFB támogatásával a Balatonra és vízgyűjtőjére vonatkozó hidrometeorológiai vízrajzi (mennyiség, minőség) vízkészlet-gazdálkodási adatok szélesebb körű hasznosítására 1981-ben a VITUKI-ban létrehozták a Balaton vízgyűjtő környezetvédelmi adattár vízrajzi alrendszerét (Bárányi 1981/a, b). A hagyományos és a gépi adathordozókon
