Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

2. füzet - Kisebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXIV. évfolyam 1982. 2. füzet AZ ELEKTROMOS FAJLAGOS ELLENÁLLÁS ÉS A RÉTEGVÍZ SÓTARTALMA KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS TÖRMELÉKES VÍZVEZETŐ KŐZETEKREN NAGYISTÓK FERENC 1 Hozzászólás Gálfi János— Liebe Pál: Az elektromos fajlagos ellenállás és a szivár­gási tényező kapcsolata törmelékes vízadó kőzetekben című cikkéhez (Vízügyi Köz­lemények, 1981. 3. füzet.). A mélységi vizek hasznosítása szempontjából fontos annak ismerete, vagy nagyságrendi előjelzése, hogy a víz felhasználása előtt igényel-e víztechnológiai be­avatkozást. Olyan törmelékes víztartó összletekben, ahol egymás fölött több víz­vezető réteg, vagy szint mutatható ki, a réteg transzmisszibilitásánál a termelő kút telepítésekor adott esetben a vízkémiai összetételt nagyobb súllyal kell figye­lembe vennünk. A vízkutató és feltáró fúrások eredményeként ismert vízföldtani tájegységeket az egyes kutakból kitermelt víz kémiai összetétele alapján jellemez­zük. A fúrások nagy számához, s a fúrásokban szerzett geofizikai információk nagyságrendjéhez viszonyítva a közvetlen úton szerzett vízkémiai információk mennyisége ma még kevés. A Dél-Alföldön több olyan település is van, ahol alacsony keménységű lúgos vizet használnak fel közműves vízellátásra. Az alacsony keménységű vizek itt álta­lában magas összsó tartalommal és szervesanyag-tartalommal jellemezhetők, azaz a víztechnológia számára is összetettebb feladatot jelentenek. A közelmúltban néhány településen előtérbe került kedvezőbb minőségű víz feltárása. A különböző mélységre telepített kutak vízkémiai adataiból a főbb ten­denciák megállapíthatók, a köztes intervallumban azonban extrapolálnunk kell. Az extrapolálás még ismert területen is csak szűk intervallumban, komplex isme­ret esetén fogadható el. A vízfúrásokban végzett fajlagos elektromos ellenállás szelvényezés, a klasz­szikus ARCHIE-féle összefüggés Q k = Q*-n­m-S­2 (1) a kőzet és a pórusvíz vezetőképességére, valamint a víztartó képződmény porozi­tására szolgáltat közvetett információt. Az ellenállás szelvények egyszerűbb esetekben jól alkalmazhatók az édesvíz — sós víz határ szétválasztására, a porozitás, valamint a szivárgási tényező számí­tására. 1 Nagyistók Ferenc oki. bányamérnök, a Csongrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (Szentes) vezető geológusa. 10 Vízügyi Közlemények

Next

/
Oldalképek
Tartalom