Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

2. füzet - Iritz László: TÁVLATOK A DUNA VÍZKÉSZLETÉNEK HASZNOSÍTÁSÁBAN

Távlatok a Duna vízkészletének hasznosításában 285 Ugyanakkor az egyes területek gazdasági helyzete igen eltérő, és a fejlődés üteme változó. Mindezen feltételeket figyelembe véve olyan átfogó előrejelzési eljárást kellett alkalmazni, amely magába foglalja a homogén gazdasági körzetek kijelölésével történő vízhasználónkénti becslést, a tendenciák, a területi analógiák és viszonyítások módszereit is, de nem nélkülözi az intuitív megközelítést sem. 1.1. A Duna-vízgyüjtő magyarországi vízigényeinek előrejelzése Magyarország vízigényeit két ütemben dolgozták ki. Külön a Tisza vízgyűjtőjére (Csanádi—Hankó—Iritz— Szabó 1977) és külön a Duna vízgyűjtőjére (Stiedl— Szabó 1977). Az alkalmazott előrejelzési módszer egyfelől a gazdasági növekedés, másfelől a fajlagos vízigény lehetséges szélső értékeinek alakulását meghatározó legfontosabb tényezők alapján becsli a gazdaságilag viszonylag egységes körzetek távlati vízigényeit. Az alapösszefüggések (Iriíz 1981) az ipar esetében a következők: ^ = 0) ahol h az i iparág vízigénye / technológia esetén az 1 fejlesztési szinten, a az iparág termék-kibocsátása, b pedig a fajlagos vízigény. A terület ipari vízigénye az 1 fejlesztési szinten : t = n j—m Z tfj (2) 1=1 /=i Ugyanezen összefüggések alkalmazhatók a kommunális és a mezőgazdasági vízigények számításai során is. így például a kommunális igény esetén a}. az i település kategóriában élő / vízellátási módban részesülő lakosok számát jelöli, bjj pedig az ide vonatkozó víznormát. Öntözés esetén a)j az i növényfajtát termelő, j módon öntözött terület nagysága, bjj az i állatfajta j tartási módban b)j pedig az állatfajtára érvényes víznorma. A módszerrel kapcsolatban még el kell mondani, hogy megbízható előrejelzéseket akkor ad, ha a várható vízigényeket nagykiterjedésű, viszonylag homogén gazdasági körzetekre készítik (1. ábra). 1.11. Ipari vízigények. Az ipari vízigények előrejelzésének első alapfeltételeként az ipari termelés várható növekedési ütemét és szerkezeti változását kellett feltárni. A fajlagos vízigények jövőbeni alakulásának előrejelzéséhez pedig a műszaki és technológiai tendenciákat kellett megismerni. Az ipar összes vízigényének előrejelzését végül, az egyes iparágak várható termelésnövekedését tükröző társadalmi termék-kibocsátás, valamint ennek egységnyi mennyiségére jutó fajlagos víznormák alkalmazásával végezték. 1.12. Kommunális vízigények. A népesség számának alakulása mellett figyelembe kellett venni a település-fejlesztési elképzeléseket és a lakásépítési programot is. A víznormákat a településben döntő jelentőségű vízellátási módoknak megfelelően differenciálták, a vizsgált térség várható népességét egyenlő vízellátási színvonalú település kategóriákba sorolták.