Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
2. füzet - Laczay István: A FOLYÓSZABÁLYOZÁS TERVEZÉSÉNEK MORFOLÓGIAI ALAPJAI
248 Laczay István 7. ábra. Inflexiós és telőponti átlagszelvémjek meghatározása a Tisza folyó Maros — Körös szakaszán a — mederképző vízhozam szintje Рис 7. Определение профилей через вершины меандров и инфлексионные точки. Река Тиса , уасток между устьями рек Марош и Кёрёш а — уровень, соответствующий руслоформирующему расходу Fig. 7. Determination of typical cross sections in the counterflexures and apex points over the Maros-Körös section of the Tisza River a — level of the bed-forming discharge Bild 7. Ermittlung der mittleren Querschnitte in den Übergängen und Scheitelpunkten (Kolke) am Theissabschnitt Maros— Körös a — dem bettformenden Durchfluss entsprechender Was: (rspiegel tudjuk. Feltéve, hogy a meder geometriai adatait számítógépen lároljuk, a három méret (szélesség, mélység, terület) feldolgozását gépi úton is el lehet végezni, ahogy ezt más számításokhoz tesszük is. Belátható azonban, hogy az alak jellemzésénél a 7. ábra szelvényeinek értékelése, a két-két átlagszelvény „behúzása" jó műszaki érzéket, mérnöki szemléletet kíván. Nyilvánvaló az is, hogy ez a megközelítés már itt változó szélességgel történő szabályozást irányoz eló és megadja a széles, lapos, inflexiós szelvények egy lehetséges szűkítési szélességét, a hozzátartozó mélységet is. 2.3. A folyószabályozás mintakeresztszelvényei. Az átlagszelvények közelítése parabolaszclvényekkel Az átlagszelvények alakját, ezzel a szelvény területének, szélességének a vízmélységgel való változását valamilyen egyszerű és jól kezelhető függvénnyel célszerű közelíteni. Ezeket az „elméleti szelvényeket" nevezzük a folyószabályozás mintakeresztszelvényeinek. A mintaszelvényeket leíró függvényekre, a más úton meghatározott hidrológiai-hidraulikai jellemzőkkel együtt, a meder méretezésénél van szükség.
