Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
2. füzet - Koppány György: TÍZNAPOS CSAPADÉK-ELŐREJELZÉSI MÓDSZER A MAGYARORSZÁGI VÍZGYŰJTŐTERÜLETEKRE
222 Koppány György Te r s к а I а , /г m 2 1. ábra. A légköri mozgásrendszerek horizontális kiterjedése, élettartama és előrejelezhetősége közötti kapcsolat I. élettartam; II. előrejelezhetőség időkorlátja; A — gomoly felhő, В — helyi zivatar, С — zivatarlánc, D — hidegfront, E — ciklon, F — hosszúhullámú háborgás, G — általános légkörzés Рис. 1. Связь между горизонтальным распространением, периодом существования и предсказуемости динамических атмосферных систем I. Период существования, И. временное ограничение предсказуемости, А-кумулус, B-местная гроза, С-грозовая цепь, D-холодный фронт, Е-циклон, F-длинноволновое возмущение, G-общая циркуляция Fig. 1. Correlations between the horizontal extension, duration and predictability of atmospheric motion systems I. duration, II. time limit of predictability ; A — cumulus, В — local storm, С — storm chain, D — cold front, E — cyclone, F — long-wave disturbance G — general air circulation Bild 1. Beziehung zwischen der Horizontalausbreitung, Lebensdauer und Vorhersagemöglichkeit atmosphärischer Bewegungssysteme I. Lebensdauer, II. Zeitfrist der Vorhersagemöglichkeit, A — Kumuluswolke, В — lokales Gewitter, С — Störungsfront, D — Kaltfront, E — Tiefdrucksystem, F — langwellige Störung, G — allgemeine Luftzirkulation duális időjárási események pontos helyét és időpontját. E helyett statisztikai valószínűségi kapcsolatokat keresünk, amelyek a 10 napos időjárás jellegének előrejelzésére alkalmasak csupán. Mint minden objektív módszer, ez a módszer is továbbfejleszthető. 1. A tíznapos csapadékösszegek éghajlati-statisztikai feldolgozása Az időjárás előrejelzésének tudományos megalapozása az éghajlati karakterisztikák feltárásával kezdődik. Ha pl. egy adott területre csapadék-előrejelzéseket akarunk adni, az első feladat, hogy ismerjük meg az adott terület csapadékviszonyait elegendő hosszúságú éghajlati adatsorok feldolgozása révén. Az évi csapadékösszeg 50 évi (1901 — 50) átlagait tekintve jelentős különbségek találhatók hazánk területén. A Tiszántúlon az évi összeg helyenként 460—490 mm, ugyanakkor a Bakonyban és az ország nyugati részén az évi menynyiség meghaladja néhány helyen a 820, sőt a 900 mm-t is. A csapadékeloszlás területi különbségeire, valamint a Duna és a Tisza vízgyűjtőire való tekintettel hazánkat 7 körzetre osztottuk (2. ábra). A 7 körzetből összesen mintegy 120 hazai (naponta jelentő) csapadékmérő állomás adatai álltak rendelkezésünkre (OMSZ Időjárási Napijelentés). Egy-egy körzetet kiterjedésétől és állomássűrűségétől függően 11—27 mérőállomás reprezentál. A feldolgozás úgy történt, hogy az egyes körzetekre 10 naponként és állomásonként összegeztük a lehullott csapadék mennyiségét, majd az állomások számával osztva az összeget, megkaptuk a dekádösszegek területi állagait. Mivel az elmúlt évtizedek során a 120 állomás közül néhány megszűnt és másik létesült helyette, az állomások összetételének változásai miatt nem volt célszerű a feldolgozást túl hosszú sorozatra elvégezni. Elsődleges célunk nem is az volt, hogy átfogó éghajlati kutatásokat végezzünk, hanem csupán arra törekedtünk, hogy a 10 napos előrejelzésekhez szükséges legfontosabb éghajlati
