Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
2. füzet - Koppány György: TÍZNAPOS CSAPADÉK-ELŐREJELZÉSI MÓDSZER A MAGYARORSZÁGI VÍZGYŰJTŐTERÜLETEKRE
Vízügyi Közlemények, LXIV. évfolyam 1982. 2. füzet TÍZNAPOS CSAPADÉK-ELŐREJELZÉSI MÓDSZER A MAGYAROSZÁGI VÍZGYŰJTŐTERÜLETEKRE DR. KOPPÁNY GYÖRGY 1 A meteorológiában alkalmazott valamennyi prognosztikai eljárás közös vonása az az egyszerű föltevés, amely szerint a jövő időjárása valamilyen módon függ a múlttól. A korszerű időjárás-előrejelzések készítésekor föltételezik, hogy az időjárási térképeken fölismerhető légköri folyamatok a jövőben folytatódnak. A tapasztalat szerint e folyamatok rövidebb-hosszabb ideig valóban megmaradnak. Kérdés azonban, hogy mennyi ideig? Mennyi idő alatt „felejti" el az időjárás a múltat? Különösen fontossá válik ez a kérdés, ha az előrejelzés érvényességét több napra, esetleg hetekre akarjuk kiterjeszteni. A korszerű légkörkutatásoknak köszönhetjük, hogy az időjárás előrejelezhetőségének kérdését ma már nem találgatásokkal döntjük el, hanem tapasztalati és elméleti alapokon nyugvó megbízható becslésekkel ( Knighting 1978, Namias 1958). Az 1950-es évektől a meteorológiai megfigyelések és kutatások fejlődésének üteme hallatlan mértékben felgyorsult. Egyebek között a megfigyelések spektruma is kiszélesedett mind a nagyfrekvenciájú (rövid ideig tartó), mind a kisfrekvenciájú (lassú) légköri folyamatok irányában. Ennek eredményeként megállapították, hogy a légkörben igen különböző méretű, viszonylag önálló mozgásrendszerek alakulnak ki. E mozgásrendszerek viszonylagos önállósága abban áll, hogy térben elég jól körülhatárolhatóak, az életciklusuk pedig végigkövethető a kialakulástól egészen addig, amíg fokozatosan fölemésztődnek vagy beleolvadnak a környező mozgásokba. Általában minél nagyobb egy mozgásrendszer mérete, annál hosszabb az élettartama. Éppen ezért azt várjuk, hogy a szabadon terjedő mozgásrendszerek előrejelezhetősége növekszik a méretük növekedésével. Egy pár méter átmérőjű forgószél rövidebb időre jelezhető előre, mint egy zivatar, ez ismét rövidebb időre, mint egy mérsékelt övi ciklon, ez viszont rövidebb időre, mint az általános légkörzés cirkulációs indexe. Egyes mozgásrendszerek térbeli kiterjedése és élettartama tapasztalatból ismert. Ezek közül néhányról az I. táblázat nyújt áttekintést. Nagy teljesítményű számítógépekre kidolgozott numerikus előrejelző modellekkel kísérleteket végeztek, hogy megállapíthassák az előrejelezhetőség határait (Lorenz 1969, Fuksz-Rabinovics 1975). A modellekben megkülönböztették az egyes légköri mozgásrendszerek térbeli kiterjedését, és az előrejelzések hibáit ezekre külön-külön határozták meg. Minden modellt kétszer futtattak le a számítógépen: 1. meghatározott kiindulási adatokra (háborítatlan modell); 2. a kiindulási adatok kisebb megváltoztatásával (háborgatott modell). 1 Dr. Koppány György meteorológus, a földtudományok kandidátusa, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSz Budapest) Központi Előrejelző Intézet tudományos osztályvezetője.
