Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
2. füzet - Kaurek Róbert és Szappanos Ferenc: A BALATON DÉLI VÍZGYŰJTŐJE ÉS A FELSZÍNI VIZEK MINŐSÉGE
210 Kaurek R. és Szappanos F. A Balatont leginkább az elsődleges szervesanyag termelés, a trofitás fokozódása veszélyezteti, mivel ez bőven termő eutrof állapothoz vezet és a Balaton eutrofizálódik. Olyan biológiai reakció ez, amely külső anyagok bejutása révén indul meg és a civilizáció eredménye. Különbözik ez a természetes eutrofizációtól, mivel külső emberi hatásra jön létre, s ezért az elnevezése is mesterséges eutrofizálódás. Gyorsan lezajló folyamat, és nem a víz öregedése, hanem a víz betegsége, amit a külső anyagok bejutásának megakadályozásával lehet gyógyítani (Felföldi] 1974). Az előző fejezetekben már részletesen ismertettük, hogy a Balaton szenynyezőanyag terhelése alapvetően a vízfolyásokba vezetett pontszerű szennyvízkibocsátók szennyvíz minőségétől és a vízgyűjtőről (növénytermelésből, állattartásból és kisebb csatornázatlan településekről) származó területi szennyezésektől függ. A Balaton vízminőségében jelentkező nemkívánatos, gyakran az üdülést, fürdést zavaró és gátló változások sürgetik a vízgyűjtőről származó szennyezőanyag terhelések csökkentéséi. Bár mindenki hangoztatja ezt, de eddig egységes és egyöntetű paraméterekkel jellemezhető kritériuma ennek nincs, tehát nincs meghatározva az, hogy a Balaton szennyezőanyag terhelés csökkentése összességében és rész-vízgyűjtőre bontva milyen mértékű legyen. Pontos meghatározásának nemcsak a Balaton vízminősége szempontjából van alapvető jelentősége, hanem gazdasági kérdés is, és véleményünk szerint az egyik legsürgősebben végrehajtandó feladat. A vízgyűjtőről származó szennyezőanyag terhelést a Balaton déli vízgyűjtő vízfolyásaira és belvízcsatornáira a szállított szennyező anyagok átlagos terhelési adatai révén az 1975—80. évi felszíni vizsgálati eredmények felhasználásával — kíséreltük meg meghatározni. A vizsgálódást a KOI bc r, BOI 5, összsó, összfoszfor és szervetlen nitrogén vízminőségi komponenseire terjesztettük ki. Ismerve a berek vizek nagy KO I-hez tartozó kis BOI 5 értékét és a berekvizek nagy sótartalmát, valamint azt, hogy az eutrofizálódást elősegítő tápelemek közül az eddigi felfogás szerint a foszfor a meghatározó, de a nitrogén is fontos szerepet játszik, az alább közölt koncentrációértékek elérését tűztük ki célul. A célállapothoz tartozó szennyező anyag terheléseket az évente lefolyó vízmennyiségek figyelembevételével meghatároztuk és összevetettük a jelenlegi állapottal. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a vízgyűjtőn és a parti sávban olyan műszaki, szervezési és hatósági intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek eredményeként : — a KOI terhelés évi 2174 t-val; — a BOI 5 terhelés 83,4 t-val; — az összes oldott só 9721 t-val; — az összes foszfor terhelés 15,1 t-val; — a szervetlen nitrogén terhelés pedig 168 t-val csökkenjen. Össz. oldott só Össz. foszfor Szervetlen nitrogén 25 g/m 3 5 g/m 3 800 g/m 3 0,3 g/m 3 1 g/m 3
