Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

2. füzet - Sziámik Lajos : AZ 1980-81. ÉVI KÖRÖS-VÖLGYI ÁRVIZEK HIDROLÓGIAI JELLEMZÉSE

188 Szlávik Lajos A tényleges és számított vízállás és vízhozam tetőzések adatait a IV. táblázat foglalja össze. Az árhullám tetőzését a Fekete-Körösön némileg befolyásolta a Tőz töltésszakadása. A vízhozam azonban akkor már a torkolatig tetőzött, a vízállások további emelkedése e töltésszakadás nélkül pedig már csak néhány cm lett volna. A halaspusztai terület feltöltődésekor mind a Berettyó, mind pedig a SebesKörös árhulláma még áradó volt. Mivel a két mérőszelvény a víznek a terepre való kifolyása fölött volt, a ténylegesen észlelt tetőző vízhozam itt — a leszívó hatás következtében — 70 és 18 m

3/s-mal több volt, mint amennyi a töltésszakadás nélkül kialakult volna. A vízszintek itt 0,22—0,38 m-rel meghaladták volna a tényleges maximumokat 0,02—0,26 m-rel az LNV-t, de lejjebb, a Hármas-Körösön ez már nem lett volna kimutatható. A hatás természetesen abban is megnyilvánult, hogy lényegesen csökkent a nagyvízszintek tartóssága. A hosszúfoki töltésszakadás apadó ágon történt, az a tetőző vízhozamokat és vízállásokat már nem befolyásolta. 2. Az 1981. márciusi árvíz Az évszázad legnagyobb árvízkatasztrófája, az 1980. július—augusztusi árvíz, után alig több mint fél év múlva, 1981 márciusában ismét egy olyan árvízi esemény alakult ki, ahol az árhullám tetőző szintje, vízhozama, az áradás hevessége és más hidrológiai paraméterei helyenként ismét megközelítették, illetve meghaladták az eddig észlelt maximumokat. Az árvizet csak szükségtározással lehetett biztonságosan levezetni. 2.1. Az árvíz hidrometeorológiai előzményei 1981 elején a Körösök hegyvidéki vízgyűjtője fölött — ciklontevékenység hatására — enyhe, magas nedvességtartalmú légrétegek gyakori esőzéseket, záporokat okoztak. A vízgyűjtőterületre hullott téli félévi csapadékból, olvadásból a Fehér-, Fekete- és Sebes-Körösön, valamint a Berettyón 1981. januártól márciusig hét kisebb árhullám alakult ki. A március 12-i hóadatok szerint a Fekete-Körös hegyvidéki vízgyűjtőjének magasabb részein 0,90—1,30 m, másutt 0,50 m vastagságú hótakaró volt. Március első dekádjában a hóolvadásből és kisebb esőből levonult egy árhullám. Március 10—11-én Közép-Európa fölé élénk nyugat—keleti irányú áramlással magas nedvességtartalmú levegő érkezett, 11 — 12-én a vízgyűjtőre igen szeszélyes eloszlásban 30—71 mm-es területi átlégértékű eső hullott, de például Biharfüreden 24 óra alatt 126 mm-t, 48 óra alatt 168 mm-t mértek (19 ábra).