Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

2. füzet - Sziámik Lajos : AZ 1980-81. ÉVI KÖRÖS-VÖLGYI ÁRVIZEK HIDROLÓGIAI JELLEMZÉSE

176 Szlávik Lajos vízben pallósoros nyúlgátat építettek (7. ábra). Ezen a vonalon sikerült lokalizálni a kiömlő vizet és ezzel további kiterjedt térség elöntését megakadályozni. A lokalizáló töltés koronája és a mentett oldali földutak az átbukó víz miatt járhatatlanná váltak, így a védelmi anyagokat, megtöltött homokzsákokat csak honvédségi kétéltű jármüvekkel lehetett szállítani (Takács 1980). A víz a terepen gyorsan terjedt (8. ábra). Néhány óra alatt elöntötte a hosszúfoki szivattyútelepeket és a szakadástól eltelt 10 óra múlva elérte és meghágta a Békés—Tarhos közötti műutat, elöntötte a Békési Gépgyárat (9. ábra), másfél nap múlva körülvette Tarhos község körtöltését. A 8. ábra szemléletesen mutatja, hogy a lokalizáló vonalak, körtöltések, utak hogyan terelték a terepen szétfolyó vizet. A 10. ábrán a töltésszakadáson kifolyt vízmennyiség, az elöntött terület, a kifolyás időtartama és a Kettős-Körös apadása közötti összefüggést mutatjuk be. A kiömlés kb. 20. órájára, amikorra mintegy 40 Mm

3 víz folyt ki és öntött el 22 km4, érte el a gátszakadás árapasztó hatása maximumát, 1,20 m-t, attól kezdve egy viszonylagos egyensúlyi helyzet állandósult (a 6. ábrán a Kettős-Körös és az elöntött terület vízsintje között látható kb. 0,30 m-es különbség mellett), az elöntött öblözet telítődése csak alig mérsékelte a kiömlés ütemét. A kifolyt teljes vízmennyiség 200 Mm

3 volt, 105 km

2 került víz alá. VK.82209 9. ábra. A békési gépgyár 1980. július 30-án (Fotó: Vizy Zsigmond) Рис. 9. Вид машиностроительного завода в с. Бекеш, 30.06.80. Fig. 9. Machine factory at Békés on July, 30, 1980 Fig. 9. Usine de fabrication des machines de Békés le 30-juillet en 1980