Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók - 3. Bodolainé Jakus Emma: A mennyiségi csapadék-előrejelzés módszerei és alkalmazásuk tapasztalatai

136 Bodolainé Jakus Emma verifikációja szerint a Duna vízgyűjtőjén a beválás 63%, a Tisza vízgyűjtőjén 60%-os volt. A hibák okainak elemzése külön tanulmány tárgyát képezhetné, itt három alapvető okra kívánunk utalni. Az egyik az előrejelzett trajektóriák hibáiból adódik, a másik az orográfia elhanyagolásából következik, a harmadik és elvi fontosságú hibaforrás a csapadékfolyamat természetében rejlik. Mind a külföldi, mind a hazai előrejelzési modelljeink az ún. szinoptikus vagy makroléptékű folyamatokkal számolnak. A nagy csapadékmennyiségek azonban a légkör mezoléptékű struktúráival — instabilitási vonalak, csapadékszalagok stb. — állnak kapcsolatban. A mezoléptékű csapadékrendszerek felderítése a radar segítségével válik lehetővé. Magyarországon a közeljövőben három radarból álló radarhálózat létesül; A tervezett hálózat legfontosabb felhasználási területe a különböző léptékű csapadékrendszerek diagnosztikai felderítése és a csapadékmennyiség rövidtávú előrejelzése lesz. E feladatra való felkészülésként végeztük el azokat a vizsgálatokat (Bodolainé 1980), amelyek alapján a mezoléptékű csapadékos objektumok diagnosztikai felderítését és előrejelzési eljárását kidolgoztuk. A diagnosztikai eljárásban azonosítjuk az izoechók által alkotott mezorendszert és ún. pszeudofrontját. A mezoléptékű rendszerek azonban beágyazódnak a szinoptikus léptékű folyamatokba. Ezért a mezo-rendszer azonosításával párhuzamosan definiálni kell a rendszert tápláló alacsonyszinti meleg-nedves áramlást, a rendszer mozgási irányát és sebességét meghatározó közepes szinti (kb. 3 km-es szint) áramlást. A vizsgálatok bebizonyították, hogy a mezoléptékű csapadékszalagok — függetlenül típusaiktól — haladási iránya követi az említett szint szélirányát, haladási sebessége pedig közelítőleg háromnegyede annak. 3. A fejlődés irányai Tanulmányunk végére érve a jelenlegi helyzet értékelése alapján szólnunk kell a várható fejlődés irányáról is. A mennyiségi csapadék-előrejelzések mai hazai gyakorlata nem marad el, sőt talán meg is előzi a szomszédos országok gyakorlatát. Találkozási modellünk jobb eredményeket szolgáltat például, mint a svéd modell. A három hazai modell mellett, mint említettük, felhasználjuk a német numerikus csapadék-előrejelzéseket is. A csapadék-előrejelző szinoptikus, a teljes időjárási helyzet elemzése alapján dönt a modellek által szolgáltatott numerikus értékekről. A megadott csapadékmennyiségek tehát ember és modellek, ember és gép döntése alapján definiáltak. A szinoptikus ugyanis többet és mást is lát, mint a modell. A szinoptikus felismeri a mezoléptékű objektum kialakulásának lehetőségét, időjárási típusokat ismer, amelyek nagy csapadékmennyiségekhez vezetnek. Tapasztalat alapján tudja melyik modell mikor jó stb. Az objektív technikák mellett is nagy szerepe van még tehát a szinoptikus tapasztalatának és a légköri folyamatokról alkotott tudásának. Mi várható a jövőben? Mi biztosítja, hogy nagyobb sikereket érjünk el a csapadékmennyiségek pontos előrejelzése terén? Elsőül a radar felhasználását kell említeni. Két éven belül remélhetőleg két radar már működni fog és ez minden bizonnyal észrevehető sikereket eredményez a heves csapadéktevékenység rövidtávú előrejelzésében. Másodszor említhető a jelenlegi hazai előrejelzési modellek