Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók - 3. Bodolainé Jakus Emma: A mennyiségi csapadék-előrejelzés módszerei és alkalmazásuk tapasztalatai
A mennyiségi csapadék-előrejelzés 133 ban, adott magasságú légoszlopból a várható csapadékmennyiség prognosztikai egyenlete a következő formában írható fel: t+at р+Др P,=iJ (2) I P ahol az integrál alatti első tag a potenciálisan kihullható vízmennyiség teljes időbeli individuális változása, w pedig a vertikális sebesség. Ha a fenti definíciógyakorlatban is alkalmazható. Megfelelő számítógép hiányában azonban még szerűsítjiik, hogy csak a síkbeli differenciálhányadosokkal számolunk, a megoldás egyenlet első tagjára az Euler-operátort alkalmazzuk, majd az egyenletet úgy egytovábbi közelítéseket kell alkalmazni. A síkbeli differenciálhányadosok helyett például a kérdéses változók trajektóriáit szerkesztjük meg, az NSZK frankfurti Regionális Időjárási Központjának előrejelzett áramlási mezőiből. A potenciálisan kihullható vízmennyiséget a Pa о) Pi integrál szolgáltatja, ahol q a levegő specifikus nedvessége (mértékegysége: gr/kg). Numerikus értékét az 500/1000 mb-os légrétegre határozzuk meg. Ez egy 5500 m magas légoszlopban levő vízmennyiség értéke mm-ben kifejezve. A vertikális sebességet (W) közelítésünkben az alsó csapadékhatékony réteg közepének megfelelő 850 mb-os felület, közelítőleg az 1500 m-es szint vertikális sebességével reprezentáljuk. A nedvességi mezőre azonban még további kikötéssel élünk. Bevezetjük a telítési állapot mértékét kifejező paramétert. Ezt a paramétert dinamikus telítési hiánynak nevezzük. Ez a karakterisztika két légoszlop magasságának a különbsége. Az egyik az adott hőmérsékletű légoszlop magassága, a másik az adott légoszlopban levő nedvesség mennyiségéhez tartozó telített nedvesadiabatikus légoszlop magassága. Minél kisebb a két légoszlop magasságának a különbsége, annál közelebb van a légkör a telítéshez. Minthogy ez a karakterisztika csapadékelőrejelzési egyenletünk nevezőjében szerepel, szabályozó szerepet tölt be. Kifejezi, hogy a várható csapadék mennyisége nagy mértékben függ a légkör előzetes telítési állapotától. A várható csapadék mennyiségét az alábbi formula adja meg: p _ wpe' w8 50e T'de ahol P e az előrejelzett csapadékmennyiség, w p e az előrejelzett potenciálisan kihullható vízmennyiség, ÍP 850 c , az előrejelzett vertikális sebesség, T d e pedig az előrejelzett dinamikus telítési hiány. A fenti fizikai karakterisztikák aktuális értékeiből szerkesztett térképek segítségével jól diagnosztizálhatók a légkör csapadékfolyamatai. Ha a három paraméter csapadékszinoptikai szempontból kedvező konfigurációi időben találkoznak, akkor a csapadék előfordulása és intenzitása jó valószínűséggel diagnosz-
