Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

1. füzet - Bitskey József: HŐERŐMŰVEK HATÁSA A DUNA-VÍZ FIZIKAI, KÉMIAI ÉS BAKTERIOLÓGIAI JELLEMZŐIRE

Hőerőművek hatása a Duna-víz jellemzőire 113 figyeltük meg (9—10. ábra). Megállapítottuk, hogy nincs különbség a téli és a nyári hőtűrőképesség között. Lényeges változás mindkét esetben 45 °C-nál következett be, ami azt bizonyítja, hogy az előzőekben kapott alacsonyabb értékek a mechanikai hatás eredményei. Jól látható továbbá, hogy a nagy („kritikus") hőterhelés hatása már igen gyorsan, alig néhány perc alatt érvényesül. baktériumok hötürése (1980. VII. 10.) Рис. 9. Перенесение тепловых нагрузок психрофильными бактериями, разведенными на желатинном агаре Fig. 9. Heat tolerance of psijchrophyllic bacteria grown on gelatinous agar Fig. 9. Tolerance thermique des bacteries psychrofiles, developpant dans l'agar de gélatine Рис. 10. Перенесение тепловых нагрузок психрофильными бактериями

, разведенными на желатинном агаре Fig. 10. Heat tolerance of psijchrophyllic bacteria grown on gelatinous agar Fig. 10. Tolerance thermique des bacteries psychrofiles, développant dans l'agar de gelatine 3. Összefoglalás A mérési eredmények azt mutatják, hogy a Duna menti hőerőmű a Duna teljes vízhozamához képest elhanyagolható hűtővize és az ezzel közölt viszonylag kevés hulladékhője révén nem okoz számottevő változásokat a Dunában. Igaz, hogy a hűtővíz hatására a Dunába torkollásnál rendszeresen 5—10 °C vízhőmérsékletnövekedés tapasztalható, ez azonban igen gyorsan, néhány száz méteren belül mindössze 1—2 °C-ot mutat. A hőcsóvában vízkémiai változásokat egyáltalán nem, bakteriológiai változásokat pedig csak véletlenszerűen tudunk kimutatni. Bakteriológiai eltéréseket az erőmű területén, a hűtővíz Dunába torkollása előtt tapasztaltunk. Adataink alapján megállapíthatjuk, hogy az erőműben a planktonikus baktériumokat érő fizikai terhelés, a hő-, és mechanikai hatás kombinációja. A kettő közül a hőterhelés közvetlen mérésére van lehetőség, ezért a fizikai terhelés mértékét és hatását a hőmérséklettel kifejezett hőterheléssel jellemezzük. Az eredmények azt mutatják, hogy a Duna bakterioplankton struktúrája 40 °C felett ká8 Vízügyi Közlemények