Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

1. füzet - Bitskey József: HŐERŐMŰVEK HATÁSA A DUNA-VÍZ FIZIKAI, KÉMIAI ÉS BAKTERIOLÓGIAI JELLEMZŐIRE

104 Bitskey József III. táblázat A Duna menti hőerőmű hatása a Duna bakterfoplanktonjára Mintavételi hely 1-х 2-х 3-х 4-х 5—x 6 —X 7—x 8 —x Mintavételi hely Hasonlóságok száma © 1629 íkm © melegvíz-csatorna eleje 0 ® melegvíz-csatorna vége 1 10 © Benta-torkolat 6 3 6 © 1621,63 íkm 7 4 5 8 © 1621,13 íkm 10 1 2 8 10 ® 1620,63 íkm 9 1 2 7 9 12 ® 1620,13 íkm 9 1 1 4 6 9 10 ® 1618,Ü0 íkm 9 2 1 4 6 9 10 12 A meleg víz baktériumstruktúrája, a melegvíz-csatornán végighaladva, a 13 alkalomból mindössze háromszor változott meg, ami azt mutatja, hogy a kb. 1,5 km hosszú csatorna bakteriológiai szempontból nem hatékony. A hűtővíz nagyobbik része — intenzív levegőztetés után — a Benta-patak medrén keresztül jut a Dunába. Ebben az esetben a hűtővíz baktérium összetétele a Dunába torkolláskor mindössze 7-szer mutatott eltérést a nem hőterhelt Dunáétól. A két hűtőrendszer között tapasztalt hatékonyságbeli különbséget minden bizonnyal a levegőztetés okozta, mivel a Benta-patak vízhozama elhanyagolható a patak medrébe kerülő hűtővíz mennyiségéhez képest. A hőmérsékleti adatok azt mutatták (II. táblázat), hogy az erőmű a Dunában csak rövid hőcsóvát hoz létre. Ez indokolja, hogy a meleg víz betorkollása (Bentapatak) alatt az 1921,1 fkm-től lejjebb a Duna természetes baktériumflórája az uralkodó. A hasonlósági vizsgálatoknál a Czekanowski (1909) függvény alkalmazásakor a mennyiségi és minőségi jellemzőket egyaránt figyelembe vettük, ezért szükségessé vált részletesebb analízis elvégzése is, ami az egyes bakteriológiai jellemzők alakulásának egyenként történő vizsgálatát jelentette. A Duna menti hőerőmű hűtővize és a Duna-víz közötti baktériumszám különbségeket a 2. ábrán mutatjuk be. A baktériumok száma a hűtővízben az erőművön történő áthaladás közben több mint 100%-kal emelkedett. Ez a bakterioplanktonban domináns zselatin-, és kazeintartalmú táptalajon kitenyészthető psychrofil, valamint a húskivonatos agaron szaporítható mezofil csoportokra egyaránt érvényes. Tekintettel arra, hogy a víz tartózkodási ideje az erőműben kb. 10 perc — ami lényegesen rövidebb, mint a baktériumok szaporodási ideje a baktériumszám növekedéséért nem a hőterhelés okozta esetleges generációs idő csökkenés, hanem a hűtőrendszerben bekövetkező mechanikai diszperzió a felelős. A hűtőrendszerben szétesnek a Duna-vizben előforduló baktérium-aggregátumok, valamint sok adszorbeálódott baktérium szakad le a lebegő szervesanyag szemcsékről, ami a tenyésztéses vizsgálatok során baktériumszám-emelkedés formájában jelentkezik; mindez nem jelenti a baktériumok számának valódi emelkedését, de a diszpergálódás mértékét jól jelzi.