Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Folyószabályozási müvek kialakításának vizsgálata kismintán 609 Modellkísérleteink eredményeit összefoglalva javasoljuk, hogy a túlszélesedett medrek szűkítését, illetve a szabályozási vonal domború oldali kialakítását a szabályozás tengelyvonalához viszonyítva I15°-kal lefelé fordított sarkantyúkkal végezzék és a sarkantyúk tengelyvonalon mért távolsága ne legyen nagyobb, mint a felső sarkantyú hosszának %-e. A tervezett kanyarulatok paraméterei és az adott szelvényben (szakaszon) tervezett В szabályozási szélesség függvényében, a sarkantyúk orra és a túlparti szabályozási vonal között az V. táblázatban megadott tényleges távolságok ( В*) betartását javasoljuk. V. táblázat A sarkantyúk orra és a túlparti szabályozási vonal között betartani javasolt távolságok Kanyarulat i paraméterek Javasolt szélesség (В*) középponti szög (a) R/B ív elején ív közepén ív végén 45—55° >55° =>55° 8—13,5 -c 8 =-13,5 0,9jB 1,1 В 1,1B в 1,1 в в в 1,1 в 0,9 В Következtetések A hossz- és keresztirányú szabályozási müvek kialakításával kapcsolatos modellkísérleteink szerint is az általánosan alkalmazott „kombinált szabályozás" javasolható, ahol a homorú parton partbiztosítással (vezetőművel), a domború parton pedig sarkantyúkkal alakítják ki a tervezett szabályozási vonalat. Ha a kialakult állapot, a rendelkezésre álló anyagi eszközök és más tényezők lehetővé teszik, a tervezett vonalazást célszerű állékony kanyarokból kialakítani. A partbiztosítások és sarkantyúk alkalmazására vonatkozó eredményeinket, javaslatainkat a bemutatott táblázatok tartalmazzák. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy két kísérletsorozat eredményeiről van szó, amelyek külön-külön érvényesek a hossz- illetve keresztirányú művekre. Ezek hatását egy közös modellben nem vizsgáltuk, így együttes alkalmazásuk hatásaira is csak következtetni tudunk. Végül még egyszer hangsúlyozzuk, hogy a modellek hidraulikai és geometriai viszonyait (esés, érdesség, mederméretek) a Rába kísérleti szakaszán mért adatokból számítottuk át, így a vizsgálati eredmények is elsősorban ilyen jellegű folyókra vonatkoznak. Nagy folyón (Mississippi) kapott hasonló eredmények miatt a sarkantyúk irányára vonatkozó megállapításainkat tartjuk a leginkább általánosíthatónak. A modellkísérleteket célszerű folytatni, mind további változatok vizsgálata, mind az eddigi eredmények hazai, kisesésű és homokmedrű folyókra való általánosítása céljából.
