Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Egy balatoni szivattyús tározási koncepció időszerűsége 593 2. A Kis-Koppány Jaba-patak nevű mellékvízfolyásának völgye. Ez a völgy nem része a balatoni vízgyűjtőnek, de a benne létesíthető tározó egy még nem irreális hosszúságú nyomócsővel elérhető a Balatonból (1. ábra). A fenti két tározási lehetőség közül a szerzők itt csupán a Jaba-völgyi tározót mutatják be igen vázlatosan, de a létesíthetőséget hidrológiai és topográfiai vonatkozásban bizonyító módon. Szerzők azért tartják a Jaba-völgyi tározót előnyösebbnek, mert az a Sióhoz igen közel fekszik, tehát a tározóba kerülő Balaton vízminősége itt jobb lenne, mint az Ábrahámhegynél létesíthető — a Zala torkolathoz sokkal közelebb levő — tározó esetében. Ezenkívül az ábrahámhegyi-tározó területe értékesebbnek is látszik, tehát előnytelenebb lenne azt vízzel elárasztani, továbbá a víz alá kerülő területen fekszik egy mélyszintről termelő homokbánya és az ismert Kékkúti-ásványvíz forrása is. Félő az is, hogy az ábrahámhegyi-tározó létesítése a környező községek mezőgazdasági foglalkoztatottságú lakossága körében megélhetési és közlekedési problémákat is felvetne. A Jaba-völgy elárasztásra kerülő területe — a nagy vízmélység miatt — igen kicsiny, mindössze kb. 8 km

2, és azt jelenleg külterjesen használják. A tározó itt történő létesítése esetén csak Lulla kisközség alacsonyan fekvő részét kellene magasabb terepre telepíteni. Jaba-völgyben csupán egy föld-út vezet, tehát a tározó létesítése itt közlekedési problémát alig vetne fel. Végül álljon itt a Jaba-völgyi tározó két olyan további előnye, amelyekkel az egyéb fellelhető balatoni tározók feltehetőleg nem rendelkeznek: a tározó vizét nemcsak a Balatonba, hanem annak elkerülésével, közvetlenül a Sióba is lehetne ereszteni; a tározó a feljebb szükségesnek kimutatott 120 X 10

e m

3-nél lényegesen nagyobbra (mintegy 200 x 10

e m

3-re) is bővíthető lenne. Az előbbi előny azért lényeges, mert a tározónak a teljes kiürítését úgy teszi lehetővé, hogy annak a fenékrészben levő, biológiailag kedvezőtlen összetételű vizet közvetlenül a Sióba lehet levezetni. A másodiknak említett előny azért lényeges, mert később, akár a Balatonnak még pontosabb vízszint-szabályozására, akár pedig a balatonmenti vízhasználatok további növekedésének céljára, a tározási igény megnőhet, s ezt igen egyszerűen a tározó gátjának megemelésével lehetne kielégíteni. Ä tározó földgátjának helyét a Jaba-patak völgyében Ságvár község felett mintegy 2 kilométerre javasolható kijelölni. A 120 x10

e m

3 nagyságú tározótér 162 m A. f. magasságú tározási vízszint mellett áll elő. Az 1. ábrán látható a mű vázlatos helyszínrajza. A balatoni szivattyús vízkivétel a siófoki kikötőtől mintegy másfél kilométerre Balatonszéplak felé létesülne. A 30 m

3/s-os teljesítményű szivattyúteleptől a tározóig mintegy 10 m

2 hasznos keresztmetszetű, 6930 fm hosszú nyomócső vezet, amelynek alsó 5800 fm hosszú szakasza 6 db 1500 mm 0 SENTAB csőből, felső 1130fm-es szakasza pedig föld alatt — táróban készített vb. szerkezetből áll. Ugyanez a cső vezeti vissza a vizet, vízpótlás esetén, a Balatonba. A nyomócső súrlódási vesztesége mintegy 9 m, amely érték az átlagosan szivattyúzandó vízmennyiség kicsiny volta mellett gazdaságosnak tekinthető. A mű teljes költsége 1976-ban 750 000 000,— Ft-ra volt becsülhető. 3. A tározó létesítése folytán keletkező előnyök 1. A Balaton vízszintingadozása a jelenlegi előírásszerű + 0,40 —

h 1,00 (0,60 m) helyett +0,50 —

h 1,00 (0,56 m) értékre csökkenthető benne. 2. Gyakorlatilag — kifogástalan minőségű vízpótlással — megszűnnének az időnkénti túl alacsony ( + 0,50 m alatti) balatoni vízállások, s ezzel a vízminőség