Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

590 Jolánkai Géza vízpótló rendszer bevezetése esetén a mai előírásokon legalább ennyit javítani lehetne. A táblázat adataiból számítva a tározóba történő szivattyúzás folytonos vízsugárban kifejezve: 0,73 m

3/s. A vízpótlás folytonos vízsugárban kifejezve: 0,31 m

3/s. Fel kell hívni a figyelmet a tározóba szükséges szivattyús emelés és a tározóból történő vízpótlás mennyiségének viszonylag igen kicsiny voltára. Ebből következőleg a tározás-vízpótlás üzemének viszonylag kicsiny lenne az energiaigénye is. A fenti megvizsgált 20 év alatt az előírt max. 1,00 m-es vízállásnál 7 alkalommal fordult elő magasabb vízállás, s ezek között 0,22 m (1951-ben) volt a legnagyobb. A minimumnak itt felvett + 0,50 m-es vízállásnál 5 évben fordult elő alacsonyabb vízállás, s ezek között 0,17 m (1961-ben) volt a legnagyobb érték. A 0,22 m-es túláradást nem a Sió elégtelen kiépítési kapacitása okozza, hanem abból származott, hogy 1951 telén-tavaszán nem engedtek le elég vizet a Balatonból. Ezért az 1951. évi 0,22 m-es túláradást a Balaton vízszintszabályozása szempontjából irányadó értéknek nem lehet elfogadni. A táblázatból látható többi túláradási-érték alapján 0,10 — 0,12 m lehet az a balatoni vlzoszlopmagasság, amelynek megfelelő 60 000 000—70 000 000 m

3 vízkubatúra tározóban való elhelyezéséről indokolt gondoskodni. A 0,17 m-es jelentős vízhiányt az okozta, hogy 1961. II., III., IV. és VI. hónapjaiban túl sok vizet eresztettek le a Balatonból (0,283 m-t), holott a megfelelő vízállások messze alacsonyabbak voltak az előírtnál és a csapadék és hozzáfolyás sem volt olyan magas, ami az alkalmazott vízeresztést az adott vízszintszabályozási helyzetben idokoltá tehette volna. Ezért a szóbanforgó 0,17 m-es vízhiányt a Balaton vízszintszabályozása szempontjából irányadó értéknek nem lehet elfogadni. A táblázatban látható többi vízhiány értéket is mérlegelve max. mintegy 0,10 m lehet az a vízoszlopmagasság, amelynek megfelelő 60 000 000 m

3 tározóból való vizpótlásról indokolt gondoskodni. Tározó kubatúrára tehát két okból van szükség: 1. Túláradás elkerülése miatt 70 000 000 m

3 2. Vízpótlás céljára 60 000 000 m

3 A táblázat adatait tanulmányozva úgy látszik, hogy nem szükséges külön a fenti 70 000 000 m

3-ről és külön a 60 000 000 m

3-ről gondoskodni. Az ugyanis nem fordult elő a vizsgált 20 éves időszakban, hogy mindkét okból: túláradás elkerülése és vízpótlás okából ugyanabban az évben kellett volna a tározót használni. Ha túláradás elkerülése okából használni kellett volna a tározót, akkor ugyanabban az évben vízpótlásra már nem lett volna szükség. Fordítva is ez lett volna a helyzet. Továbbmenőleg megvizsgálva a vízpótlás szükségességének körülményeit megállapítható, hogy ha a februári középvízállás +0,80 m-nél kisebb volt, akkor fordult elő a vízpótlás szükségessége, kivéve 1952 és 1953 éveket. 1952-ben szeptember volt 0,04 m vízhiány és ez évben május—szeptember időszakban 0,097 m-t eresztettek le a Sión, 1953-ban decemberben volt 0,02 m vízhiány és ez évben május—december időszakban 0,197 m-t eresztettek le a Sión. Tehát mindkét évben a vízhiányt könnyű szerrel meg lehetett volna takarítani.