Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A Balaton vízgazdálkodásának fejlesztése tározórendszerrel 577 tett (eredő) havi vízigénye, rögzített fejlesztési szinten. (Mivel I a vízkivételek, valamint a bányászati és használtvíz-bevezetések al­gebrai összege, értéke negatív is lehet); Bj — a bányászati tevékenység időszakosan várható maximális csökkentő hatása a Balaton-vízgyűjtő vízkészletére; Yj, — a vízhasználóknak ténylegesen kiszolgáltatott havi vízmennyiség OWj); Vjj — a Balaton medrében levő vízmennyiség az z'-edik év /-edik hónapjának kezdetén; V aj, V,j — а H a j, ill. H f ) szabályozási vízszintekhez tartozó vízmennyiségek a tómederben ; AVy = i hóna p ' Ша Х ^'i^ — a szabályozási vízszint meg­sértésének elkerüléséhez szükséges (fiktív) havi vízmennyiség C/jj — a Balatonból a hipotetikus tározóba (negatív előjellel: ellenkező irányban) átadott havi vízmennyiség; Wij — a hipotetikus tározó medrében levő vízmennyiség az í-edik év /-edik hónapjának a kezdetén; S — a hipotetikus tározó hasznos térfogata (önkényesen felvett, de egy-egy 50 éves szimuláció során állandó érték); Tjj — a Balatonból a Sión lebocsátott (fölös) vízmennyiség. Számításainkban valamennyi vízmennyiséget 10 e m 3, ill. 10 e m 3/hónap egységben szerepeltetjük. Ezért Bárányi (1978) anyagából átvett, abban ere­detileg tó-mm/liónap mértékegységben megadott Хц, Ij és B\ adatokat — az 590 km 2-nyi tófelület figyelembevételével — felhasználás előtt átszámítottuk (1 tó-mm = 0,59- 10 e m 3). Eredmény-mutatók: R — a vízigény-kielégítés és a vízszinttartás együttes biztonsága [%]; T — a rendszer évi átlagos túlfolyása (vízeresztése) [10® m 3/év]. 3. A vizsgálat modellje, algoritmusa Vizsgálatunk módszere: az 1. ábrán, sematikusan vázolt rendszer havonkénti vízforgalmának szimulációja az 1921—70. időszak havi természetes vízkészletvál­tozásainak és a jövőben várható — rögzített fejlesztési szintre vonatkozó - havi vízigényeknek, mint bemenő adatsoroknak a felhasználásával, továbbá a Balaton havonta előírt vízállás-tartományának és a feltételezett eredő-tározó befogadó­képességének, mint korlátozó feltételeknek a figyelembevételével. A vizsgálat kere­sett eredménye annak meghatározása, hogy különböző hipotetikus tározótérfo­gatok esetén a vízhasználók által — hipotetikusan rögzített fejlesztési szinten — 50 éven át igényelt vízmennyiség és az üdülés érdekében előírt alsó szabályozási vízszint tartása együttesen mekkora biztonsággal lenne kielégíthető. 3.1. A modellszerkesztés alapfeltevései Az 1. ábrán vázolt rendszer vízforgalmi modelljét a következő egyszerűsítő módszertani feltevésekkel építettük fel:

Next

/
Oldalképek
Tartalom