Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
4. füzet - Szilágyi Ferenc-Tóth László-Hoffmann István: A felkeveredés hatása a Balaton vizének néhány formált komponensére
534 Szilágyi F., Tóth L. és Hoffmann I. csült értékek a mérési pontokra jobban illeszkednek. Természetesen mindegyik egyenletet csak arra a területre lehet alkalmazni, amelyik terület adatai alapján számoltuk azokat, mivel a három vízterület jelentős mértékben különbözik egymástól. 4. Összefoglalás A tanulmány a Balaton három különböző vízminőségű területén az 1975— 1979 közötti időszakban havonkénti gyakorisággal mért lebegőanyag, a-klorofill, formált szervetlen foszfor (PIP), formált szerves foszfor (POP), formált szerves szén (РОС) és formált szerves nitrogén (PON) adatokat és az adatok feldolgozása során kapott eredményeket tartalmazza. Az adatfeldolgozás során kiemeltük azokat az eredményeket, amiket a lebegőanyagban levő szervetlen kötésű foszfor (PIP) meghatározása segítségével szereztünk. A vizsgált változók átlaga Keszthelynél volt a legnagyobb és Siófoknál volt a legkisebb. Az értékek az átlag körül nagy mértékben szórtak. A három vízterület között p< 1%-os szignifikancia szinten PIP és lebegőanyag tartalomban nem találtunk jellemző különbséget. A területek a-klorofill és PON tartalomban szignifikánsan különböztek egymástól, ezen kívül a keszthelyi vízterület РОС és POP tartalomban különbözött a balatonszemesi és a siófoki vízterülettől. Mindhárom vízterületen a minták lebegőanyag és PIP koncentrációja között lineáris függvénykapcsolatot állapítottunk meg. Az egyenletek segítségével az egyes vízterületeken a lebegőanyag koncentráció ismeretében a víz PIP koncentrációja jó közelítéssel becsülhető. A változók egymás közötti kapcsolatrendszerének vizsgálata során 1%-os valószínűségi szinten lineáris kapcsolatot találtunk : A keszthelyi mintáknál a POP és a lebegőanyag, a POP és РОС, a POP és a-klorofill, továbbá а РОС és lebegőanyag között; A balatonszemesi mintáknál a POP és lebegőanyag, valamint az a-klorofill és lebegőanyag között; A siófoki mintáknál a POP és a lebegőanyag, a POP és a-klorofill, a POP és PON, a lebegőanyag és a-klorofill, a lebegőanyag és PON, valamint az a-klorofill és PON között. Bár nem találtunk determinisztikus függvénykapcsolatot a három mintavételi helyen a POP mennyiségének leírására, az általunk felállított háromváltozós egyenletekkel a POP mennyisége Keszthelynél és Balatonszemesnél a lebegőanyag és az a-klorofill, Siófoknál a lebegőanyag és a PON ismeretében közelítőleg becsülhető. IRODALOM Allan, R. J. — Villiams, J. D. II. : Trophic status related to sediment chemistry of Canadian prairie lakes. J. Environ. Quai., 7(1) 1978. Felföldy L.: A klorofill-mérés módszertani és elvi kérdései balatoni eredményeinkkel kapcsolatban. Annal. Biol. Tihany 30. 1963. Felföldy L.: Biológiai vízminősítés. Vízügyi Hidrobiológia 3. 1974. Budapest. Golachowska, J. B. : Phosphorus in lake water of Poland, its forms amounts and stratification. Zesz. Nauk. WSR Wrec., Ser. Zootechnika 15. 1968.
