Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
4. füzet - Szilágyi Ferenc-Tóth László-Hoffmann István: A felkeveredés hatása a Balaton vizének néhány formált komponensére
528 Szilágyi F., Tóth L. és Hoffmann I. arra utalnak, hogy van összefüggés az egyes vízterületek a-klorofillal jellemzett trofitásfoka és a vízben levő POP, PON és РОС mennyisége között. Az említett vízminőségi jellemzők koncentráció értékét a tó mintavétel idején fennálló felkeveredettségi állapota nagyon befolyásolhatja, ezért a Balaton egyes területeinek jellemző vízminőségi állapotát naponkénti gyakoriságú mérésekkel pontosabban lehet megállapítani, mint egyszeri méréssel. Az V. táblázatban a három vízterület adataiból számított РОС: PON:POP arányok átlaga és korrigált empirikus szórása található. V. táblázat А РОС: PON: POP arányok átlaga és empirikus szórása a három vízterület mintáiban О N p Adatok száma к 134± 65 19±14 1 37 в 579 ±708 47 ±36 1 37 s 610 ±725 45 ±52 1 35 Az V. táblázat átlagaira és korrigált empirikus szórásaira elvégeztük a t-próbát. Megállapítottuk, hogy p< 1 %-os valószínűségi szinten a keszthelyi vízterület szignifikánsan különbözik a másik két vízterülettől a POC:PON:POP arányok tekintetében. A balatonszemesi vízterület a siófokitól РОС:PON:POP arányaiban nem különbözik. A POC:PON:POP arányok átlaga csak a keszthelyi mintáknál hasonlít a fitoplankton C:N:P arányához. Az átlagok nagy szórása természetes, hiszen az elméleti 106:16: l-es C:N:P arány is nagyszámú, mérés átlaga, és ettől az aránytól esetenként nagy eltérések lehetségesek. A Keszthelyi-öböl РОС:PON: :POP arányainak átlagából valószínűsíthető, hogy ezen a területen a formált szervesanyag többségét az élő szervesanyag alkotja, ami egyben a bakteriális lebontó folyamatok hatékonyságát is mutatja. A lebomló szervesanyag ugyanis foszforban és nitrogénben szegényedik, mert legkönnyebben a foszfortartalmú szerves vegyületek és a fehérjék bonthatók. Az V. táblázat adataiból kitűnik, hogy a Keszthelyi-öböl vizének formált szervesanyaga a másik két területéhez viszonyítva jobb foszforellátottságú. A balatonszemesi és a siófoki vízterület formált szervesanyaga erősen foszforhiányosnak tűnik, ami Oláh —Tóth—0. Tóth (1978) megállapításával összhangban van. 2.2. A minták lebegőanyag és PIP tartalma közötti összefüggés vizsgálata Mindhárom vízterület mintáinál szoros lineáris összefüggést állapítottunk meg a minták PIP és lebegőanyag tartalma között. Az egyenes egyenlete a keszthelyi mintáknál: PIP [(ig-11]^3,32 + 0,32 lebegőanyag [mg-Г 1] (1) fí —0,9333, az adatpárok száma 43, a balatonszemesi mintáknál:
