Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

1. füzet - Benedek Pál: Lebegőanyaghoz kötődő mikroszennyezők transzportja és eltávolításuk lehetőségei

Lebegőanyaghoz kötődő -rnikroszennyezők 37 A Sajó és a Tisza folyókon végzett vizsgálatok tárgyát két rákkeltő többgyűrűs aromás szénhidrogénfajta (РАН) a 3,4-benzpirén és pirén képezte (Literátluj 1979). A Sajót a Sziva patak, amely a legnagyobb szennyező forrás az extrahálható anyagok szempontjából, két eltérő jellegű szakaszra osztja. Az országhatár és a patak betorkollása között az üledék piréntartalma lényegesen nem változik, aránya viszont az összes extrahálható anyaghoz (ez főként kőolajszármazékokból áll) képest (a 3,4 benzpirénével együtt) erősen megnő. Ez egyértelműen utal a vizsgált szennyezők biorezisztens jellegére és a fennmaradó hányad lebomlására. A vízi és vízparti élőlények nehézfémtartalmának vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy a Hg- ill. Cd-szennyezőforrások hatására a szennyezőforrások torkolata alatt szignifikáns koncentrációnövekedés tapasztalható. A Hg-ról elmondhatjuk, hogy aránylag rövid (15 km) folyószakasz végén újra a szennyezőforrások felett mért értékekre csökken a mennyisége a fűzlevelekben, a vízicsigákban és a Tubificidákban egyaiánt. A Cd-felhalmozás jóval tartósabbnak bizonyult : a szennyezőforrás alatt mért maximumérték mintegy 40 km-es távolságon alig csökkent a felére a vizsgált szervezetekben (III. táblázat), (Literálhíj—Jolánkai—Somlyódíj 1980). Hozzávetőleges becslést végeztünk több egyszerűsítés bevezetésével abból a célból, hogy a Sajó vizsgált szakaszán közelítőleg meghatározzuk az üledéklakó Tubificidákban és a vízparti fűzfák leveleiben található Hg ill. Cd mennyiségét (Csányi—Fehér—Licskó 1980). A Hg felhalmozás szempontjából a Bábony patak torkolata feletti kb. 15 km-es szakasz a legjelentősebb. A Tubificidák az előbb említett (15 km-es) folyószakaszon összesen 3,2 g Hg-t tartalmaztak a tavaszi és az őszi mérések alapján. A fűzlevelek Kesznyéten felett kb. 55 km-es folyószakaszon 4,8 g Hg-t és 172,5 g Cd-ot akkumuláltak a szeptemberi adatsor szerint. III. táblázat Л Tubificidák és a fűzlevelek Hg és C(1 tartalmának változása a Sajó mentén ([lg/g szárazanyagsúly) Tubificidák Fűzlevelek (Salix sp.) Mintavételi hely 1979. 06. 15. 1979. 10. 03. 1979. 09. 17. Hg Od Hg Cd Hg Cd Ilg forrás felett 0,2 km 1,9 2,1 2,5 4,7 0,8 3,2 Hg forrásnál 32,5 0,5 — — 8,6 3,0 Hg forrás alatt 0,1 km 10,2 3,1 36,0 1,9 — Hg forrás alatt 1 km — — — — 0,54 4,5 Hg forrás alatt 6 km 14,7 5,8 13,5 5,4 0,62 3,2 Bábony patak torkolatnál (Hg forrás alatt 15 km) 3,8 71,2 2,6 66,7 0,33 30,0 Bábony patak tork. alatt 0,5 km (Hg forrás alatt 15,5 km) ™ — 0,31 14,0 Kesznyéten (Hg forrás alatt 55 km) 2,3 52,4 3,1 47,3 0,26 26,0 Szinva (kontroll) 0,32 2,45 — — — —