Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
1. füzet - Benedek Pál: Lebegőanyaghoz kötődő mikroszennyezők transzportja és eltávolításuk lehetőségei
"Lebegőanyaghoz kötődő mikroszennyezők 35 (Literáthy 1978). Az ilyen „nagy" méretű szerves szemcse pl. kátrány vagy olajcsepp, önmagában is veszélyes lehet. Élesen meg kell különböztessük a szennyezetlen (természetes eredetű) és a szennyezett lebegőanyagot. Az árvíz idején a lebegőanyag „hígító" hatású lehet, mert az jórészt a folyó felső nagy eróziójú vízgyűjtőjéről érkező inert (agyag, homok) hordalék. A szennyezett üledékű folyószakaszokon viszont az árvíz fel is keverheti és tovasodorhatja (újra lebegésbe hozhatja) a már egyszer „eltemetett" mikroszennyezőket. A kutatómunka elsősorban arra irányult, hogy a mikroszennyezők lebegőanyagba jutását, — tehát kicsapódását, koagulációját, adszorpcióját — tanulmányozza, mert a transzportban és az eltávolítási technológiában ez a forma a lényeges (Benedek— Licskó 1980). Természetesen az ivóvízben nem tűrhetünk meg oldatban maradó mikroszennyezőket sem, tehát az oldott vegyületek vízből való kivonásának lehetőségeit is vizsgálnunk kellett (Benedek—Bulkai 1981). I. Л folyóbeli transzport általános jellemzése A felszíni vízbe bekerült mikroszennyezők oldott és szilárd (valamint emulgeált) állapotban lehetnek jelen. Jelenlétük módosítja a lebegőanyag fizikai és kémiai tulajdonságait, a méreteloszlást, a sűrűséget stb. Az emulzióban levő szennyezők a vízben sok szempontból a szilárd részacskéhez hasonlóan viselkednek. A szennyezők oldott és nem-oldott mennyiségének az aránya és a két fázis különböző jellemzői a vízfolyáson belül térben és időben fizikai, kémiai és biológiai hatások következtében jelentősen változhatnak. A változásoknak a részletes elemzése (Benedek-Literáthy-Somlyódi 1978) helyett néhány jelenségre fel kell hívnunk a figyelmet. Először a hidrodinamikai sajátosságot vegyük szemügyre. Ha a folyóban csak egyetlen nem-lebomló, egy vagy több (esetleg különböző jellegű) forrásból érkező oldott anyag van jelen, akkor az oldott anyag vízfolyásbeli elkeveredését, Lranszportját kizárólag az áramlás struktúrája határozza meg, azaz csak fizikai folyamatok játszanak szerepet. A koncentráció tér- és időbeli változása a források jellegétől, a sebességtér által meghatározott konvekciótól, a turbulens diffúziótól és a vízhozam időbeli változásától függ. A jelenség a folyadékmozgás és a turbulens diffúzió egyenleteivel írható le. Ezek alapján számos, a gyakorlatban is jól alkalmazható egy vagy többdimenziós „modell" került kidolgozásra (Somlyódi 1976). Használatukhoz azonban elengedhetetlen a kérdéses folyószakasz beható vizsgálata (Somlyódi 1977, 1980). A változások jellegét tekintve széles folyóknál a hossz-, és keresztirányú változások egyaránt fontosak. Keskeny folyók hosszabb szakaszát a potenciális szennyezőforrások jelenlétében vizsgálva, a hosszirányú változás domináns. Havária jellegű és időben ingadozó terheléseknél a hosszirányú diszperzió alapvető szerepet játszik, egyébként befolyása általában elhanyagolható (Somlijódy 1978a, b, c). Szilárd szennyezőknél az előbb felsorolt fizikai hatásokhoz egy újabb adódik, amely a folyamat jellegét lényegesen megváltoztatja. Ez a részecskék iilepedési, illetve felúszási hajlama, amely elsősorban részecskemérettől és (o— o w) sűrűségkülönbségtől függ (о, a víz sűrűsége). A mikroszennyezők nagy részére az ülepedési hajlam jellemző, másrészt csak ez idézhet elő kölcsönhatást a fenéküledékkel (Somlyódy 1978d). Az ülepedés következtében a részecskék a fenéküledékbe kerülhetnek, következésképpen a transzportfolyamat — az oldott szennyezőkkel szemben — csak a víztest és a fenéküledék együttes vizsgálatán keresztül írható le. 3*
