Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Görgetett hordalék mozgásának méréstechnikája 451 csot tartalmazó tokmányt a fúrógép alá helyezve a vörösréz csövet a kavicsra eresztettük és fúrás közben érdes csiszolópor és víz keverékével ecseteltük. Rövid idő alatt (kb. 10 — 12 perc) a furat még az igen kemény kvarc kavicsban is elkészült. Ezután a furatmagot kitörtük és így készen volt a furat, aminek átmérője a felhasználni kívánt sugárzó anyagtól függően 3—5 mm, mélysége 5 —8 mm között mozgott. A furatkészítés után a kavics sorszámát vibroironnal a kavicsba véstük, s így a kavics márkázásra készen állt (1. ábra). 1. ábra. A kifúrt és megszámozott kavicsok Рис. I. Просверленные и пронумерованные зерна грае ил Fig. 1. Drilled and numbered gravels Bild 1. Die auflöcherten und benummerten Kieselsteine A márkázást a Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézete végezte. Az első márkázást a folyékony sugárzó anyagnak a kavics furatába történő bepárlásával, majd a furat lezárásával végezték. Az ellenőrző vizsgálatok során kiderült, hogy a víz a kavicsok hajszálrepedésein át a sugárzó anyag egy részét kioldotta. Ezért a sugárzó izotópot por alakban állították elő, majd egy víztaszító anyaggal összekeverve az aktivitásnak és méretnek megfelelően pasztillázták és ezeket a pasztillákat helyezték a kavicsokba. Az eljárás nehézkes és hosszadalmas volt, így nem vált be. Végiii is kidolgozták a mai napig is használt technológiát : az izotópokat fémhuzal formájában állították elő, ezt aktiválták, majd a kívánt akiivitásnak megfelelő darabokra vágva a kavics furatába helyezték. A furatot meleg Araldittal lezárva a kavicsok tovább mint zárt izotópkészítmények voltak kezelhetők. A három kiválasztott, különböző átmérőjű hordalékcsoportba tartozó szemeket annak érdekében, hogy a folyó egy helyén egyszerre adagolhatok és méréskor könnyen azonosíthatók legyenek, olyan izotópokkal kellett márkázni, amelyek mindegyikének csak egy jellegzetes gammakomponense van. továbbá a gamma-