Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
3. füzet - Németh Miklós: A vízkészlet-gazdálkodási helyzet jellemzése a vízmérlegegyenleg eloszlási alakzatával
A VÍZKÉSZLET-GAZDÁLKODÁSI HELYZET JELLEMZÉSE A VÍZMÉRLEGEGYENLEG ELOSZLÁSI ALAKZATÁVAL NÉMETH MIKLÓS 1 A vízkészlet-gazdálkodási döntéselőkészítés alapvető eszköze a vízgazdálkodási mérleg, amelynek közvetlen célja valamely vízgazdálkodási egység — pl. vízgyűjtőterület vagy folyószakasz — jelenlegi vagy tervezett vízkészlet-gazdálkodási állapotának felmérése, ill. jellemzése. Ez a felmérés a vízmérleg mennyiségi oldalán általában úgy történik, hogy definiálják a vízkészlet-gazdálkodási terhelés valamilyen — egyetlen számmal kifejezhető — mutatóját, valamint ennek tűrhető határértékét. (Ilyen mutató lehet pl. a vízhiányos részidőszakok viszonylagos száma vagy előfordulási valószínűsége.) Ezek ismeretében a vízmérleg mennyiségi oldalának felállítása a következő lépésekből áll (Domokos 1972): — A vízgazdálkodási egységen és a vizsgálati időszakban értelmezett vízkészlet- és vízigényfüggvényből kiszámítják a terhelési mutató tényleges, ill. várható értékét. — Ez utóbbit összehasonlítják az előre megadott határértékkel. — Az összehasonlítás eredményeképpen ítéletet mondanak („minősítik a vízmérleget"), ill. intézkedési javaslatot tesznek. Ha pl. a mutató értéke meghaladja a határértéket, vízkészletet növelő, vagy vízigényt csökkentő intézkedésekre van szükség. I. A vízmérleg hagyományos értelmezése A vízgazdálkodási mérleg legegyszerűbb változatában az ún. összesítő vízgazdálkodási mérlegben — amelyet a továbbiakban röviden vízmérleg-nek nevezünk — mind a vízkészletet, mind a vízigényt egy-egy időfüggvény jellemzi. Vízmérlegmutatóként a hazai gyakorlat szinte kizárólag a vízhiányos részidőszakok viszonylagos tartalmát alkalmazza, habár sokkal használhatóbb lenne a vízhasználók által igényelt, de ki nem szolgáltatott vízmennyiség viszonylagos értékének megadása. Mindkét vízmérlegmutató kiszámításának célszerű módja elsősorban attól függ, hogy a vízkészlet- és a vízigény-időfüggvény milyen kapcsolatban van egymással. Az ezzel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó (VITUKI 1972, Domokos— Weber 1976) tanulmányok a két időfüggvény egymáshoz való viszonyának négy alapesetét különböztetik meg. a) A vízigény konstans, a vízkészlet sztochasztikusan ingadozik. b) A vízkészlet és a vízigény kapcsolata sztochasztikus jellegű, együttjárásuk csakis együttes sűrűségfüggvénnyel jellemezhető. c) A vízkészlet és a vízigény között létezik olyan elfogadható determinisztikus kapcsolat, amelynek tendenciája ismert, de pontos, matematikai alakja ismeretlen. 1 Németh Miklós oki. mérnök, a Vízgazdálkodási Intézet (VGI), Budapest főelőadója. 5*
