Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
338 Domokos Miklós: Tényleges havi csapadékmennyiség 5. Következtetések a magyar hidrológia számára Az ismertetett eredményekből közvetlenül következnek a magyarországi vízgyűjtőkre vonatkozó vízháztartási vizsgálatok pontosságának, megbízhatóságának fokozása érdekében szükséges teendők : a) Az X 0 észlelési hiba számítására kidolgozott Karbaum-féle (4) képlet, de még inkább az egyszerűbb Jaworsk г-féle ( 5) képlet — ezzel kapcsolatos hazai vizsgálatok megtörténtéig is — első becslésként máris alkalmazható. b) Kellő számú helyen meghatározott ideig párhuzamosan kell észlelni a P 1 és P 0 értékeket, hogy ezekből előállítható legyen a Magyarország területén használható (7) típusú tapasztalati képlet. [A (9) összefüggés előállításához felhasznált 1976—77. évi Mirhó—Gyolcsi mérések ebből a szempontból csak első, tájékoztató kísérletnek tekinthetők.] Mindkét fenti feladathoz több és biztosabb támpontot szolgáltathat Goda vizsgálata, 3 amely a VITUKI fülöpházai (szappanosszéki) telepén az 1968 — 1973. időszakban működtetett csapadékmérő-csoport észlelési adatainak elemzésével következtetett egyebek között (a) a csapadékmérők nedvesítési veszteségeire, (b) a csapadékmérő magassági elhelyezésének és (c) méretének hatására. A magassági elhelyezés vonatkozásában a Po és Pi évi csapadékösszegek között átlagosan 4%-os (a havi értékek között 2—6%-os) eltérést mutatott ki, de nem kísérelte meg valamilyen (6), ill. (7) típusú kapcsolat előállítását. Az ismertetésünk (2) összefüggésében szereplő ki és ki mennyiség összegeként értelmezett „nedvesítési veszteség"-re — a Karbaum-féle Ari + ^2 = 0,26 mm-es állandó értékkel szemben — Pi-től függő értékeket határozott meg (pl. Pi = 1 mm esetén ki + kz = 0,05 mm ; Pi = 10 mm esetén ki + kz = 0,23 mm). c) A méréseket a téli hónapokra, ill. a hócsapadékra is ki kell terjeszteni. 3 VITUKI (Goda.): Adatok a csapadékmérés hibáiról. Kutatási jelentés (kézirat). Törzsszám: 2512. Budapest, 1974.
