Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
1. füzet - Kocsis Árpád-Varga György: Eredmények a vízkezelés és a szennyvíztisztítás egységesítése területén
A vízkezelés és szennyvíztisztítás 21 — a függőleges átfolyású, kör alaprajzú tölcséres ülepítőt, — a Parshall-mérőcsatornát, — a sugárirányú átfolyású, köralakú ülepítőt, — a hosszanti átfolyású, téglalap alakú ülepítőt. A műtárgyak típusterveinél a korszerű építés-szerelési elvek érvényesülnek, az e célra kiadott „Alapelvek"-nek megfelelően: — monolit beton, a transzportbeton —betonszivattyús építési változathoz plasztifikátor kiírása, — a dobozszerű kialakításra törekvés, betonacél-háló változat, más műtárgyaknál az armatúrák lehetőség szerinti alkalmazása, — a betonfelületek olyan kialakítása, hogy a táblás zsaluzásra megfelelő legyen, — csarnokszerkezeteknél a „Vízépítési magasépítmények egységesítése" c. tipizálási anyag szerinti háromféle előregyártott-, valamint háromféle könnyűszerkezetes csarnok. Bár a víztároló medencék nem tartoznak az egységesítéshez, de szintén folyik a tipizálásuk. A vonatkozó, egyeztetett tanulmány szerint a négyszögletes és kör alakú, 50—2500 m 3, közötti medencék anyaga monolit beton, előregyártott födémmel. Speciális és gyors igényeknek megfelelően a VIZITERV saját műszaki fejlesztése keretében 1979-ban elkészítette a 2x5000 m 3-es víztároló medence típustervét. Bár nemcsak a kiviteli típusterveknél érvényesül, de itt említjük meg a következő elvet: Л méretmodul-koordináció érvényesítése a műtárgyaknál (3 M = 0,30 m, 6 M = 0,50 m), a KGST és a hazai irányelveknek megfelelő. Ezt azonban nem lehet mereven alkalmazni, mivel bizonyos egységesített (törzs) gyártmányok méretei a kapcsolódó műtárgy meghatározásánál elsődlegesek (pl. a sugárirányú átfolyású, köralakú ülepítő forgókotrói, a hosszanti átfolyású, téglalap alakú ülepítő tolólapos iszapkotrói). ît. A gépek és berendezések gyártásszakosítása Az egységesítés témaköréhez tartozó gépek és berendezések alapvetően meghatározzák a célprogram eredményességét. Az 1976—77 évi helyzet még nem volt biztató: — több gép és berendezés stabil gyártási háttere hiányzott, — ugyanarra a célra különböző kialakítású és gyártású hazai, valamint import berendezéseket alkalmaztak (amely szervezetten és kellő indokkal azonban nem kizárt), — a gyártásszakosítás csak kis mértékben, illetve spontán módon érvényesült, — a gépek, berendezések túlnyomó többsége nem rendelkezett alkalmazási engedéllyel, így hatóságilag hitelesített üzemelési paraméterekkel. Az egységesítés eddigi eredményeihez tartozik, hogy ha nem is „áttörés" jellegűen, de valamennyi felsorolt problémánál sikerült előbbre lépni.
