Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
RÖVIDEBB TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK. BESZÁMOLÓK Rovatvezető : DR. STAROSOLSZKY ÖDÖN A FÍTOPLANKTON SZERKEZETÉNEK TERÜLETI VÁLTOZÁSA A BALATONBAN DR. VÖRÖS LAJOSI-NÉMETH JÓZSEF* A Balaton algalógiai vizsgálata a múlt század végén kezdődött, florisztikai és taxonómiai irányú kutatásokkal, amelyek napjainkban is folytatódnak. Ezek eredményeként elsősorban a fitoplankton faji összetételéről alapos ismereteink vannak. Л Balaton algáival több összefoglaló munka foglalkozik ( Kol 1938, Szemes 1957, Tamás 1959, 1963, 1964). A rendszeres mennyiségű fitoplankton elemzések az 1930-as években kezdődtek Britz, Kottász és Sebestyén (1937) munkájával, majd a negyvenes évek fitoplanktonjának mennyiségi viszonyairól Sebestyén (1954) és Tamás (1955) tanulmányai számolnak be. Mindhárom munkának a Kolkwitz-kamrás számlálás képezi alapját, ami nem teszi lehetővé a nanoplankton pontos mennyiségi meghatározását, és ezért adataikat az Utermöhl mikroszkópos eredményekkel csak a nagyobb termetű fajokra nézve lehet összehasonlítani. Tamás (1974, 1975) a hatvanas évektől kezdve az általunk is használt Utermöhl-féle fordított mikroszkópos technikával végezte mennyiségi fitoplankton vizsgálatait, így adatai közvetlenül összevethetők az újabb eredményekkel (Vörös 1979, 1979/a) és a jelen dolgozatban tárgyaltakkal. A Balaton eutrofizálódásának folyamata a hazai hidrobiológiái kutatás egyik fontos feladatává tette a balatoni fitoplankton területi és időbeli változásának szabatos meghatározását. Л növényi tápanyagok (Tóth L. 1976) és a víz egységnyi térfogatában található a—klorofill mennyiségének (Tóth F., Vörös és Németh 1976, TólhL. 1976), valamint a planktonikus algák biomasszájának (Tamás 1975, Vörös 1979/a), az elsődleges termelés intenzitásának (Herodek 1977) és a bakterioplankton mennyiségének (Oláh 1973) vizsgálata egyaránt kimutatta a Balaton trofitásfokának fokozatos növekedését, az északkeleti medencétől a Keszthelyi-öböl felé haladva. Ezek az analízisek azonban nem tárták fel a planktonikus élőlényegyüttesek szerkezetének finomabb változásait és nem is adhatnak választ arra a kérdésre, hogy miben is nyilvánul meg voltaképpen a balatoni ekoszisztéma változása a növekvő növényi tápanyagterhelés hatására. Erre önmagában természetesen a vízi élőlényegyüttesek szerkezetének feltárása sem képes, de tükrözi az élettelen környezet változásait és megkönnyíti az anyag és energiaforgalom paramétereinek értelmezését. 1 Dr. Vörös Lajos a Magyar Tudományos Akadémia tihanyi Biológiai Kutatóintézetének tudományos munkatársa. 2 Németh József a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI) Vízminőségvédelmi intézetének tudományos főmunkatársa.
