Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
2. füzet - Csoma János-Kovács Dezső: A Duna Rajka-Gönyű közötti szakaszán végzett szabályozási munkák hatása
A felső-dunai szabályozási munkák 291 Figyelembe^véve a jövőben várható viszonyokat, valamint az eddig végzett szabályozások hatásának értékelésére vonatkozó vizsgálataink eredményeit, a vízlépcsőrendszer üzembe lépéséig szükséges további vizsgálatok és szabályozási munkák alapelveit a magyar—csehszlovák Határvízi Bizottság XL. ülésszaka is jóváhagyta: 1. Az egységes főmeder kialakítását az általános szabályozási terv alapján a már elkészült kiviteli tervek szerint az 1842 — 1816 fkm között el kell végezni. 2. A középvízi meder szabályozás mindkétoldali teljes kiépítése után felmerülhet annak szükségessége, hogy a kiépítési szinteket egyeztessék és egyes helyeken, vagy rövidebb szakaszokon a fenntartási munkák keretében kisebb módosításokat hajtsanak végre. 3. Az eddigi vizsgálatok és tapasztalatok azt bizonyították, hogy a fenntartási munkákat a jövőben is folyamatosan el kell végezni még akkor is, ha az egységes főmeder kiépítése évekkel az erőműrendszer üzembe lépése előtt befejeződik. 4. A szükséges hajóútméreíeket az átmeneti időszakban elsősorban gázlókotrással kell biztosítani. Összefüggő kisvízszabályozást, sarkantyúsorozatok építését az átmeneti időszakban már nem célszerű végezni. 5. Az átmeneti időszakban a kotrások mennyiségéi mérlegelni kell és az ipari kotrásokat célszerű úgy koncentrálni, hogy azok egyidejűleg a hajózási viszonyok javítását is szolgálják. 6. A Rajka —Gönyű közötti szakaszon a kisvízhozamok és a dunabizottsági vízhozam szintjei különböző mértékben lesüllyedtek. így a jelenleg érvényben levő, 1966. évi DB-vízszinthez elvégzett értékelés már nem tükrözi a tényleges hajóútméreteket és hajózási lehetőségeket. Ezért meg kell határozni a szakasz danabizottsági vízhozamhoz tartozó felszíngörbéjét az 1976. évi geometriai méretek és a mérések alapján számolt mederérdességi tényezők alapján. 7. Az 1842—1816 fkm közötti Duna-szakasz a gabcikovoi erőmű üzembe helyezése után egyes olyan feladatokat is ellát, amihez szükséges a szakasz meglevő állapotának fenntartása. Ezért el kell végezni az erőműrendszer üzembe lépése, illetve közvetlenül a böge feltöltése előtt a szakaszon végzett szabályozások hatásának újabb értékelését és ennek alapján rögzíteni kell azt az állapotot és geometriai paramétereket, amit a régi mederben fenn kell tartani. IRODALOM Csorna J. : Л Felső-Dunára vonatkozó tanulmányok értékelése. Az egységes főmeder kialakítását célzó vizsgálatok. VITUKI összefoglaló jelentés, Budapest, 1962. Csorna J.—l.aczay 1.: A Duna jobb parti mellékág-rendszerei. VITUKI kézirat Budapest, 1973. Csorna J.—Laczay /.: A felső-dunai kisvízszabályozások hatásának vizsgálata kísérleti folyószakaszokon. VITUKI, kézirat Budapest. 1974. Goda I..: A dunai gázlók és a hajózás (1961—1968). Viziigyi Közlemények, Budapest, 1971. 2. sz. Horváth S.: A dunai hajóút és Magyarország. Vízügyi Közlemények Budapest, 1954. 4. sz. KMB: A magyar—csehszlovák Közös Műszaki Bizottság 1963—1970 közötti ülésszakainak jegyzőkönyvei (XXI— XL). Náther, В.: A görgetett hordalék közvetlen mérése a Dunán. PS с. 18-, VUVH, Bratislava, 1963. Nálher, В. : A gázlós Duna-szakaszok morfológiai vizsgálata különös tekintettel a kotrásra és a szabályozásra. VUVH, Bratislava, 1967. Náther, B.— Szolçiay, J.—Gyalókai, Gy : A dunai hossz-szelvény állandósításának elméleti vizsgálata a szükséges hajóúttal kapcsolatosan. VUVH, Bratislava, 1968. OVH.: Ismertetés a Duna Rajka—Gönyű közötti szakaszán tervezett folyamszabályozási és árvízvédelmi munkálatokról. OVH kézirat, Budapest. Szolgay J.: A Duna egyes gázlóinak felmérése. VUVH, Bratislava, 1970. Zorkóczy Z.: A Felső-Duna szabályozása. Vízügyi Közlemények, Budapest, 1969. 1. sz. * * * 8'
