Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

2. füzet - Csoma János-Kovács Dezső: A Duna Rajka-Gönyű közötti szakaszán végzett szabályozási munkák hatása

A felső-dunai szabályozási munkák 279 V. táblázat Évi és összegzett mederváltozások 1!M>2—1976. között a Felső-Dunán Év Mederváltozás (±J DEF) Év éves összegzett Év [m»] 1962—1963 - 2 043 949 - 2 043 949 1963—1964 +1 279 034 + 764 915 1964—1965 + 2 659 762 +1 894 847 1965—1966 - 4 665 001 - 2 770 154 1966—1967 +1 334 288 -1 435 866 1967—1968 + 1 115 178 - 320 688 1968—1969 -2 310 122 - 2 630 810 1969—1970 + 2 660 409 + 29 599 1970—1971 -1 390 258 -1 360 659 1971—1972 - 447 075 -1 807 734 1972—1973 - 2 187 452 -3 995 186 1973—1974 - 2 106 225 -6 101 411 1974—1975 + 3 843 353 - 2 258 058 1975—1976 - 2 094 673 -4 352 731 Ugyanez a mérleg a 14 évre vonatkozó átlagértékek alapján felírva: + -310 909-640 460 + 64 850 + 788 970= -97 549 in

3/év. Tételezzük fel, hogy a szakasz be- és kilépési szelvényében számított hordalék mennyiségek helyesek, valamint hogy a két hordalékösszefüggés érvényességét semmiféle külső hatás nem zavarta meg (a mederátrendeződésből a szakaszról nem jutott ki hordalék, vagyis Á

t=Á

m, vagy Á

t= Á

m=Q). Ekkor a fenti eredmény azt jelenti, hogy a főmederből 14 év alatt 1 365 686 m

3, éves átlagban 97 549 m

3 hordalék kikerült a mellékágakba, azaz az ágrendszerek ennyit töltődtek. Csorna —Laczay (1973) tanulmánya az 1962 előtti időszakra a jobb oldali ágrendszerekben lerakódott bordalék évi átlagos mennyiségét 260 000 m

3-re becsülte. A bal oldali mellékágakat hasonlóan véve figyelembe, a Felső-Duna mellékágaiban lerakódott hordalék mennyisége átlagosan 500 000 m

3/évre tehető. 1962 után az egységes part és a töltőbukók folyamatos kiépítésével a hordalék kijutásának lehetősége lényegesen csökkent. így az itt — sok közelítéssel — számított, kereken 100 000 m

3/év mennyiségű, a mellékágakban lerakódó hordalék az 1962 utáni időszakra nagyságrendileg elfogadható értéknek látszik. Л hordalékháztartási egyenlet ilyen megoldása az első közelítő tájékoztatást adta arra a kérdésre, hogy milyen hatással volt az egységes jőmeder kialakítása a mellékágak feltöltődésére, illetve a hordalékszállítás megoszlására a főmeder és a mellékágak között. A hordalékháztartási mérleg három számítható tagjának (belépő hordalék, mederváltozás, kotrás) évenkénti változását, illetve azok integrálgörbéit az 5. ábra mutatja.