Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
2. füzet - Csoma János-Kovács Dezső: A Duna Rajka-Gönyű közötti szakaszán végzett szabályozási munkák hatása
274 Csorna J. és Kovács D. 2. A mederváltozások vizsgálata 2.1. Alapadatok A mederváltozások vizsgálatához az 1962—76 közötti időszakban a VO nyilvántartási szelvények felmérési adatai mellett az évenként végzett szondirtachigrafikus felvételek, illetve az azokból készült mélység vonala s helyszínrajzok álltak rendelkezésre. A helyszínrajzokon a mélységvonalak 0 vízszintje 1970-ig és 1972-ben az 1957. évi DB-vízszint, 1971-ben és 1973-tól az 1966. évi DB-vízszint volt. A medertérfogatok számításánál egységesen az 1966. évi DB-vízszintre vonatkozó térfogatokat számították, illetve az adatokat erre a vízszintre redukálták. Az adatfeldolgozást a VUVH 1962-től 1976-ig a szondirtachigrafikus felvételekből évről évre elvégezte. Az 1962. és 1976. évi mederadatokat a VITUKI is feldolgozta. Ennek során megszerkesztették, majd gépi adattárolóra vitték az 1976. évi felvétel írott keresztszelvényeit a Felső-Dunán kialakított 100 menkénti nyilvántartási kőhálózatnak megfelelően. A további mederváltozások értékeléséhez kiindulási adatul ezeket a gépi adathordozón tárolt szelvényeket célszerű elfogadni. A mederváltozások vizsgálatához alapadatul szolgáltak a szakaszon végzett kotrások mennyiségei is. Az 1960-as évektől kezdve felmérték a jobb és bal parti mellékágakat. A magyar oldalon a Doborgaz-szigeti (Tejfalu-szigeti) és Cikola-szigetí ágrendszerek keresztszelvényei ismételten is felmérésre kerültek. Mivel az ágrendszerek jelentős részét csak egyszer mérték lel részletesen és akkor sem a főmeder felvételével azonos időben, a főmeder és a mellékágak mederváltozásának szabatos összehasonlítására nincs lehetőség. így a további vizsgálatoknál a melékágak mederváltozását, az oda kilépő, illetve onnan a főmederbe visszajutó hordalékmennyiséget csak minőségi megállapítások formájában, illetve hosszúidejű átlagokkal vették figyelembe. 2.2. A mederátalakulást befolyásoló tényezők és összefüggések A mederváltozások — valamennyi fontosabb befolyásoló tényezőt figyelembe véve — mérlegegyenlete a vizsgált (1850 — 1790 fkm) folyószakaszra (főmederre) az alábbiak szerint írható fel : 2 (Gb+Á T+M B) - 2 К- 2 (G k+Á A+M k)=± 2 ADEF, (1) h h h h ahol: Gb — a szakasz belépési szelvényén áthaladó görgetett hordalék [m 3/évl, Át — a mederátrendeződés során a szakaszon mozgásba jött hordalék [ms/év], Мь — a mellékágrendszerekből a főmederbe érkező görgetett hordalék [m 3/év], К — a kotrással kiemelt hordalék [m 3/évl, Gk — a szakasz kilépési szelvényén áthaladó görgetett hordalék [m 3/év], Á m — a mederátrendeződés során a szakaszon lerakódott hordalék fm 3/évl, M k — a főmederből az ágrendszerekbe jutó görgetett hordalék [m 3/évj, ADEF — a főmeder geometriai méreteinek (térfogatának) változása [m 3/év], ti, h — a számítási időszak határai févj.