Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

2. füzet - Baranyó Géza: A bevlízkárok matematikai modellezése

Belvízkárok matematikai modellezése 267 A vizsgálat során felhasznált statisztikai jellemzők Békés megyére vonatkoznak. Nagytérségünk tájegységei a megyeitől különböznek. Ezért az alkalmazott megyei jellemzők vizsgálatunkban hibát eredményeznek. Elemzésünkben legjelentősebb hibaforrás, a kárbecslésben, az évtizedek során végbement szemléletváltozásból ered. Az 1950-es években a felszíni vízborításra alapozott kárbecslést, később a talaj átázásából keletkezett hatásokra is kiterjesztették. Előbbi évek kárértékei ezért alábecsültnek tűnnek (1953. 1956, 1957). 2M. Az adatok függetlensége Annak az elvnek az érvényesítését, hogy az előbbi évek hatása minimális legyen a következő évekre, csak részben sikerült kielégíteni. Ismert előttünk a nedves, ill. száraz évcsoportok előfordulása. Nedves periódusban, éppen a talajok nehéz vízleadása miatt is egyik évről a másikra az altalajban víztározások történhetnek. Azért azonban, hogy az egymásrahatást mérsékeljük, Kienitz nyomán alkalmaztuk a tárgyév előtti szeptember 1-i évkezdést, ill. a tárgyévi augusztus 31-i belvízi évzárást, valamennyi adat felhasználásánál. Az éven belüli szárazidőszakok útján megszakított évek pontosságukban ugyan növekedtek, de az őszi belvíz során (pl. 1974. októberi belvízhullám) a csapadékot kétszer, a többi hidrometeorológiai jellemzőket hasonlóan két évben is figyelembe kellett venni. Valamennyi vizsgált évből egyetlen káradatot: az éves kárösszeget alkalmaztuk. Az éven belüli kárszétbontás hátrányára lett volna az elemzésnek. Az adatok függetlenségét növeli az alkalmazott közös árszint is. Az előadottak alapján állítjuk, és ezt később igazoljuk is, hogy az elkövetett, ma már nem, vagy csak nehezen ellenőrizhető hibák egyrésze, éppen a nagytérségi vizsgálat előnyei miatt, kiegyenlítik egymást. A kevés adat és a becsléstől a számolásig terjedő munkafázisok hibái elsősorban az adatok szórását növelik. Az átlagok már a területet és a jelenséget az átalunk kitűzött közelítésben képesek reprezentálni. 2.7. Az adatok meghosszabbítása Igény lenne az adatsor meghosszabbítására. Ennek a múltat tekintve akadályai vannak. A felszabadulás előtti és utáni parcella gazdálkodás társadalmigazdasági szempontból és hidrológiai szempontból egyaránt különbözik a szocialista nagyüzemi viszonyoktól. A felhasznált alapadatok keletkezési helyén állíthatjuk, hogy a belvíz keletkezésében az 1975 óta eltelt 4,5 év során nem történt olyan mértékű változás, mely a közelítő vizsgálatokat meghiúsítaná. Ma éppen olyan feltételek mellett képződik belvíz és belvízkár, mint korábban. Az eltelt idő néhány jellemzőjét az V. táblázatban mutatjuk be, azzal a megjegyzéssel, hogy az 1976. évi árszintet 8%-os kamatláb alkalmazásával határoztuk meg. 3. A vízháztartási egyenlet A felsorolt okok, indokok alapján állíthatjuk, hogy a káradaLok által szolgáltatott információk mindaddig reprezentálni tudják a nagytérség belvízi helyzetét, állapotát, míg oll nem következik be az egész nagytérség vízháztartását módosító változás. Ez a változás azonban nem lehet ugrásszerű: évtizedek alatt mehet végbe.