Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

2. füzet - Szepessy József: Vízépítési földművek talajainak diszperzitás-vizsgálata

222 Szepessy József 2. ábra. A „kettős hidrometrálás" vizsgálat értékelése ( Sherard után ) 1. Peptizált szemeloszlás MSZ 14 043/6 szerint 2. Szemeloszlás vákuumos előkészítéssel Рис. 2. Оценка исследования по методу „двойной гидрометрии" (по Шерерду) 1 = пептизированный гранулометрический состав, 2 = гранулометрический состав при вакуумной подготовке пробы Fig. 2. Interpretation of the "double hydrometer" test (after Sherard) 1. Dispersed grain-size distribution according to the Hungarian Standard Specification MSZ 14 045/6 2. Grain size distribution after vacuum treatment annyi, hogy ő diszperzív talajról nem tesz említést, viszont folyásra hajlamosnak minősíti a diszpergált talajt. A két fogalom kapcsolatára még visszatérünk. 1.3. Az „oldott sók mérése" közvetett úton jelzi a talaj tulajdonságait. Richards (1954) és Sherard—Decker —Ryker (1972) részletesen vizsgálták a sótartalom mérésének különféle módszereit, ezek összefüggését egymással, és a talaj diszperzitás-fokával. Két, lényegében egyenértékű, módszert találtak: aj A természetes nedvességtartalmú talajt desztillált vízzel kb. folyási határig telítik, majd néhány órás pihentetés után 10 — 25 ml vizet vonnak ki belőle, laboratóriumi vákuumszűrőn néhány óra alatt, ez a „telítési extraktum". Meghatározzák ennek Na, Ca, Mg tartalmát mol/m

3-ben. Ebből a nátrium adszorpciós hányad (sodium adsorption ratio, SAR): A kivonat talajmechanikai laboratóriumban is elkészíthető, annak oldott kation-tartalmát pedig bármely vízminőséget vizsgáló laboratórium képes meghatározni. b) A mezőgazdaságban használt teljes kationcserélő kapacitás, S (cation exchange capacity, CEC,) millimol/100 g talaj és ezen belül az adszorbeált Na mennyiség aránya. Mivel ezek meghatározása az előbbinél nehézkesebb, és Richards (1954) a kétféle érték közt igen szoros kapcsolatot talált, ezért Sherard—Decker — Ryker (1972) a SAR értékkel való számítást ajánlja. Meg kell jegyezni, hogy saját kísérleteink során telített talajpépből némely kövér anyag esetében nem sikerült vákuumszűrőn pórusvizet leszívni. Itt 1:5 arányú talajszuszpenzióból, ülepítés után iszapprésen, 0,6 MPa (6 légkör) nyomással vontuk ki a vizsgálati alapanyagot, melynek töménységét utóbb vissza kellett számolni a telítési extraktuméra. Sherard (1976) jó és rossz gátakból, különböző földrészekről származó 196 talajt vizsgált, elvégezve az itt leírt összes vizsgálatot. Azonosítva az eredméCa + Mg 2