Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

2. füzet - Bartha Péterné-Bartha Péter: Az 1979. évi tiszai árvíz hidrometeorológiai viszonyai

210 Bartha Péterné és Bartha P. hullott, de az árhullám hevessége és magassága kisebb volt mint a Tiszán ( 11. ábra). Az árhullám tetőzése Tiszabecsen megközelítette az 1970. év előtti legmagasabb vízszintet és Vásárosnaménynél is csak fél méterrel maradt az 1970. évi árhullám tetőzése alatt. A Kárpát-medencét elöntő rendkívüli hideg hatására azonban a további vízutánpótlás megszűnt és így a Tisza Szolnoknál kb. egy méterrel, Szegednél pedig majdnem két méterrel alacsonyabban tetőzött, mint az várható volt. 10. ábra. A második árhullámot kiváltó csapadék t-m-t ábrája Рис. 10. Кривая П—С— В осадков, вызвавших вторую волну паводков Fig. 10. The t-m-t curve of the rainfall triggering the second flood wave Bild 10. t-m-t Diagramm des die zweite Hochwasserwelle auslösenden Niederschlags A lehűlés erősségére jellemző volt, hogy két nappal a hideg betörése után a Tisza felső szakaszán elkezdődött a jégzajlás és az árhullám tiszafüredi tetőzésekor pedig a folyó felső szakaszán már meg is állt a jég. A hideg hatására a (I. 10—20) lehullott csapadék hóban halmozódott fel és a vízgyűjtőt 30—50 mm csapadéknak megfelelő víztartalmú hó borította. A második árhullámot kiváltó csapadéktevékenység (január 24-én kezdődött) súlypontja ezúttal nem a Felső-Tisza, hanem a Bodrog és a Közép-Tisza vízgyűjtője (12. ábra) volt. A csapadéktevékenység január 29-én érte el a maximumát.