Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

2. füzet - Bartha Péterné-Bartha Péter: Az 1979. évi tiszai árvíz hidrometeorológiai viszonyai

Az 1979. évi tiszai árvíz 205 /. láblázai A Tisza vízgyűjtőjén lehullott csapadék területi átlagai Vízgyűjtő Csapadék területi átlag [mm] Vízgyűjtő 1978. december 1979. január 1979. február Vízgyűjtő 1-10 11-20 21-31 1-10 11-20 21-31 1-10 11-20 21-28 Felső-Tisza 6,3 64,2 62,7 17,7 17,1 78,5 30,6 15,3 0,7 Szamos 8,4 30,1 32,4 13,4 15,8 37,1 21,2 13,3 0,3 Bodrog 3,8 32,4 24,6 11,8 10,4 56,0 14,7 13,3 1Д Sajó—Flernád 4,6 20,5 11,4 11,8 10,9 87,7 7,8 30,6 2,4 Zagyva 6,3 25,2 7,6 11,1 13,4 63,2 9,0 21,1 2,2 Körösök 3,1 19,3 17,5 17,3 6,1 45,3 15,2 16,0 0,9 Maros 7,8 20,3 22,7 7,8 15,6 36,4 11,8 14,1 0,2 Az általános európai időjárási helyzet alakulására döntő fontosságú voll december 10 —15 között Észak-, Északkelet-Európa fölött kialakult nagykiterjedésű anticiklon. Ennek területét fokozatosan hideg, sarkvidéki eredetű szárazabb levegő árasztotta el. A hideg levegő lassan délre helyeződve elérte a Német —Lengyel síkságot is. December végén már Nyugat- és Közép-Európa északi felében is szokatlanul hideg téli időjárás uralkodott. A kemény hideget havazások, hófúvások kísérték. A rendkívüli helyzet oka, egy az egész kontinensen keresztül nyugat —keleti irányban elhelyezkedő frontálzóna volt ( Vadkerti—Németh 1979). Nagyon ritkán fordul elő az európai kontinensen, hogy egy közel 15 — 20 fokos hőmérsékleti kontraszttal rendelkező frontálzóna az 52 és 55 fokos földrajzi szélességek között csaknem egy héten keresztül stacionárius marad. E helyzet következményeként a frontálzónától északra hófúvások, szélviharok tomboltak —15°, - 20°-os hőmérséklet kíséretében, míg a frontálzóna déli oldalán szokatlan enyheség és intenzív csapadéktevékenység uralkodott. Az 1978. december 30-i, 00 GMT órakori nagy térségű talajközeli szinoptikus helyzetet jól illusztrálja az 1. ábra. A frontális hullámok déli oldalán a meleg szektorban egymást követték a szervezett csapadékrendszerek, amelyek közül két instabilitási vonalat a térképen is feltüntettünk. A nyitott meleg szektorban a 2. ábrán láthatóan a Földközi-tenger térségéből a Kárpát-medencébe a nedves, meleg levegő áramlott. Az ábrán nyíl jelöli a nedves meleg áramlás fő irányát. A Tisza vízgyűjtőjén a kihullható vízmennyiség értékei a 20 mm-t is elérték. A nedvesség folytonos beáramlásának hatására, december 30-án a vizsgált időszak legnagyobb csapadékmennyiségeit észlelték. A szinoptikus helyzet december 31-én 00 GMT órára sem sokat változott, a frontálzóna továbbra is stacionárius volt. Tizenkét óra múlva azonban, az előzőekben még külön centrummal nem rendelkező két frontális hullám körül — a termobárikus mező erős deformációja következtében — önálló örvény képződött (3. ábra). Az említett deformáció a kihullható víz mezejében világosan jelentkezett. A két ciklon meleg szektorában, mint az a kihullható vízmennyiség térképén С4. ábra) látható, a nedves meleg áramlás rendkívül intenzív volt, különösen a Kárpát-medencében. A frontális hullám váltásánál viszont már a szárazabb