Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

116 Máté Béla ahol : rj

1 és rj

2 — a ( 17) képletben megadott tényezők ; v

k — Karambirov-féle szivárgási határsebesség (I. táblázat). I. táblázat Karambirov-féle szivárgási liatársebesséjjek Szemnagyság, mm Kritikus sebesség, r

k[m/s] 0,1—0,25 0,0006—0,0007 0,25—0,50 0,0014—0,0016 0,50—1,0 0,0023—0,0025 1)0—2,0 0,006—0,007 A megengedett szivárgási sebesség meghatározása után kiszámítható a (4) képlet alapján a vízgyűjtő zsomp szivárgási felülete. Ezután kiképzik a szükséges méretű vízgyűjtő zsompot, amelynek a rézsűi állékonyak lesznek. Hogy ez a feladat megoldható legyen, a vízgyűjtő zsomp felületének meghatározására gyakorlati módszert dolgoztak ki. Magát a felületet közvetlen meghatározni nehéz, csupán a mélységét tudják közvetlenül mérni. A rézsű állékonyságának számítására több módszer ismeretes. Bindeman szerint a zsomp a rézsűjének kisebbnek kell lenni, mint а természetes tp rézsűszög. A rézsű állékonyságának feltétele : r/G<cos a(l-tg oc/tgçp) (22) ahol: Г — hidrodinamikai nyomás, G — a talaj vízalatti térfogatsúlya, melynek értéke 1,0 köriil van. 0< oc a = 0 (vízszintes felület) mellett a (22) képlet Terzaghy-féle képleltei lesz azonos. a. = (p, T=0 mellett egy legkisebb szivárgás is a rézsű megcsúszását okozza. A T hidrodinamikai nyomás a szivárgás hidraulikai gradiensével egyenlő: T=I. (23) Innen a rézsűre vonatkozó kritikus gradiens : hr

= cos a( 1 — tg a/tg (p). (24) Hiányossága ennek is, hogy nehéz meghatározni a zsomp tényleges felületét. A zsomp vízalatti rézsűjének állékonyságára Vologyko a következő összefüggést javasolja: N = E-I+(\-E)cos ß, (25) ahol: E a homok hézagossági tényezője, ß a szivárgás irányának a függőlegessel bezárt szöge és N a megengedett gradienssel egyenlő ellennyomás. Ez azt mutatja, hogy a homokszemcsék állékonysága nemcsak a hézagosságtól és a gradienstől, de a szivárgás irányától is függ.